Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra sza­kosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) lehallgató-átjátszó köz­pontjainak térképét és a többi anyagot a kiszivárogtató portál Edward Snow­dentől, az NSA volt szerző­déses alkalmazottjától szár­ma­zó információk alapján tette közzé Twitter-oldalán. A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros szerepel. A térkép szerint Moszkvában két ilyen központ is mű­kö­dik, az egyikben a titkosszolgálatok dolgozói személyesen dolgoznak, a másikban elektronikus eszközök végzik az adatgyűjtést. A tér­képen ezen belül is árnyalt szerkezetet rajzoltak fel. Aktív megfigyelés folyik három városban, közöttük van Belgrád. Két városban műszaki eszközökkel, helyszínen lévő emberek nélkül folyik a megfigyelő tevékeny­ség. Alvó központból hármat tüntettek fel. A fennmaradó hetvennégy városban – így Moszkvában, Párizsban, Berlinben, Rómában, Mad­rid­ban, Havannában, Brazí­liavárosban, Sanghajban, Ku­­vaitban, Bagdadban, Me­xikóvárosban, Tbilisziben, Kijevben, Kínában (ott négy ilyen város is van), Hong­kongban és Budapesten kihelyezett személyzet mű­ködik a bemutatott kép­anyag szerint. A lehallgató-átjátszó központok felsorolása a 2010. augusztus 13-i állapotot tükrözi. A forrás szerint az SCS személyzete amerikai nagykövetségek és konzulátusok fedésében dolgozik. A CIA és az NSA ügy­nökei diplomáciai épületek mélyén dolgoznak, így munkájuk zavartalan. A nagykövetségekről történő lehallgatás törvénytelen, az SCS személyzete különleges, a mobiltelefon-há­lózatról, a wifi-ről és a mű­holdas összeköttetésekről érkező jelek elfogására alkalmas berendezésekkel dolgozik. Az Einstein-Cas­tanet kódnevű jelelfogó berendezések a nagykövetségek felső emeletén vagy a tetőn helyezkednek el, ahol egyebek között polgári célú antennáknak álcázzák őket. Az SCS rendszer nemcsak a levegőben továbbított adatok elfogására alkalmas, hanem segítségével embereket is meg lehet figyelni.