Tegnapi közlése szerint Diaconu békülékenysége jeléül döntött úgy, hogy visszavonja feljelen­tését, miután „azt figyelte meg”, hogy az RMDSZ „letett arról”, hogy autonómia-törvénytervezetet terjesszen a parlament elé. Ezt a gesztust a normalitáshoz és az alkotmányon alapuló etnikumközi párbeszédhez való visszatérés jeleként értékelte, és azt reméli, hasonlóképpen értékelik a magyar politikusok is a feljelentés visszavonását – tette hozzá a kormánypárti politikus. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ letett volna korábban bejelentett szándékáról, ugyanakkor megerősítette, hogy a szövetség hamarosan véglegesíti és a bukaresti parlament elé terjeszti a Szé­kelyföld területi autonómi­ájáról szóló törvénytervezetét.

Alkotmánylecke
Politikai nyilatkozat formájában nehezményezte Márton Árpád RMDSZ-képviselő Bogdan Diaconu szociáldemokrata honatya kijelentéseit, aki az alaptörvény 30. cikkelyére hivatkozva szélsőségesnek és alkotmányellenesnek minősítette a székelyek nagy menetelését.
„Valószínűleg az említett képviselőnek nem volt ideje részleteiben elolvasni ezt a cikkelyt, úgy ahogyan nem volt ideje tanulmányozni a 29-es (az államnak biztosítania kell a felekezeti autonómiát), 32-es (előírja az egyetemi autonómiát) és a 120-as cikkelyt (a helyi autonómiát, azaz a területi autonómia egyik formáját garantálja) sem” – hangsúlyozta a háromszéki honatya. Állás­pontja szerint képviselőtársa a Gyulafe­hérvári Nyilatko­zat azon pontjával sincs tisztában, amely kimondja, hogy biztosítani kell „a teljes nemzeti szabadságot az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással (…).” Márton szerint nagy a valószínűsége annak is, hogy képviselőtársa nincs tudatában annak, hogy az Európai Unió tagállamaiban léteznek jól működő autonómiaformák, ezek némelyike pedig területi alapú.