Témává vált a lehallgatás, miután újabb, az amerikai információszerzést felfedő adatok kerültek nyilvánosságra. A WikiLeaks kiszivárogtató portál az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé.
Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra szakosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) lehallgató-átjátszó központjainak térképét és a többi anyagot Edward Snowdentől, az NSA volt szerződéses alkalmazottjától származó információk alapján tette közzé Twitter-oldalán a portál. A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros, köztük Budapest is szerepel.
Budapest magyarázatot vár
A lehallgató-átjátszó állomásokról szóló hírekkel kapcsolatban Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre – közölte a Külügyminisztérium tegnap. A közlemény hangsúlyozza: Magyarország határozottan kiáll az emberi jogok védelme, így a magánszféra védelme mellett is. Aggasztónak tartjuk azokat az információkat, amelyek a lehallgató-átjátszó állomásokról szólnak, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok a korábban a nagykövetétől kérteknek megfelelően, mihamarább tisztázza a helyzetet, magyarázatot adjon a történtekre – áll a közleményben. Mint írják, a téma szerepel Martonyi János külügyminiszter és Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes mai tárgyalásának témái között is. Victoria Nuland a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezik Magyarországra.
A Külügyminisztérium hangsúlyozza: az úgynevezett lehallgatási ügy túlnőtt a kétoldalú kapcsolatokon, Magyarország európai uniós és más fórumokon is keresi a megoldást a helyzet orvoslására. Emlékeztetnek arra, hogy az EU állam- és kormányfői múlt pénteki brüsszeli tanácskozásukon hitet tettek a transzatlanti együttműködés és a terrorizmus elleni harc fontossága mellett, ugyanakkor rámutattak, hogy a bizalomhiány alááshatja a közös munka hatékonyságát. A közösség vezetői tudomásul vették azt a német–francia indítványt, amely tárgyalásokat kezdeményezne, hogy még az év vége előtt megállapodás szülessen a titkosszolgálati együttműködésről az Egyesült Államokkal. Ez a kezdeményezés a többi tagállam számára is nyitott, Magyarország a csatlakozásról később, a konkrét javaslatok ismeretében dönt – írják, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia az uniós együttműködésen túl az Emberi Jogi Tanács, valamint az ENSZ-közgyűlés keretében is részt vesz azokban a folyamatokban, amelyek a megoldáshoz vezethetnek.
Nem kommentálják
A budapesti amerikai nagykövetség szóvivője, Elizabeth W. Webster tudatta: az Egyesült Államok nagyra értékeli együttműködését Magyarországgal, és aktív párbeszédet folytat a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szóvivő kijelentette, a nagykövetség politikája az, hogy nem kommentálja nyilvánosan a feltételezett konkrét hírszerzési tevékenységről szóló híreket. Az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez – tette hozzá.
Kémkednek
Mindenki kémkedik mindenki után – állítja Peter Galbraith, az Egyesült Államok volt zágrábi nagykövete, aki a Vecernji List napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy kiküldetése idején őt is lehallgatták a horvát hatóságok. A diplomata szerint az, hogy most kiderült, az amerikaiak kiket hallgatnak le, annak tudható be, hogy az Egyesült Államok szerveinek működése rendszertelen és nehézkes. Ezek a játékszabályok – jelentette ki Galbraith, aki szerint a sok információ nem jelenti egyben azt is, hogy azok hasznosak. Honnan tudtam, hogy a horvát hatóságok lehallgatnak? Esküszöm, egyszerűen csak tudtam. Néha bizonyos információkat kiszivárogtattam, és azok más csatornákon visszajutottak hozzám – emlékezett vissza a diplomata, részleteket azonban nem közölt. Azt állítja viszont, hogy teljes zágrábi mandátuma alatt – azaz 1993 és 1998 között – lehallgatták.
Galbraith megerősítette, hogy az NSA adatokat gyűjt, és beszélgetéseket hallgat meg, ugyanakkor feltette azt a kérdést is, hogy vajon mennyire lehetnek izgalmasak ezek a mindennapi magánbeszélgetések. Néha sajnáltam azokat, akiknek az én amerikai beszélgetéseimet kellett hallgatniuk. Az időeltolódás miatt főleg késő este és éjszaka telefonáltam. A legtöbb beszélgetés pedig nem volt túl izgalmas. Én is majdnem elaludtam, amíg beszéltem, így aztán milyen is lehetett azoknak, akik ezt hallgatták – emlékezett vissza a húsz évvel ezelőtt történtekre Galbraith.
Az európaiak is kémkednek, nem csak az amerikaiak – emelte ki a volt nagykövet. Szerinte túl nagy felhajtást csaptak azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkelt. Galbraith szerint sokkal érdekesebb lehetne ennél, hogy a görögök is lehallgatják a német kancellárt. Miért nem használt kódolt telefont – vetette fel a kérdést a diplomata, aki szerint így most az európai vezetők a telefonbeszélgetésekkel foglalkoznak, nem az euróval vagy a lampedusai menekültekkel.
Másrészt Galbraith szerint Európában a totalitárius rendszerek emléke miatt okozott ekkora felháborodást a lehallgatási ügy. A nácizmusban és a kommunizmusban is elveszíthette a szabadságát, de akár az életét is az, aki valakinek valami gyanúsat mondott. De nemcsak ő, hanem a családja is, és még az is, aki nem jelentette fel – idézte a Vecernji List Galbraith szavait.
Ne értsenek félre. A magánélet védelme mellett állok, és nem támogatom a lehallgatást, ha az amerikaiak ilyet tesznek, és nem azt mondom, hogy tesznek ilyet – fogalmazott nagyon diplomatikusan Galbraith. Hozzátette viszont, hogy szerinte a nagyon bizalmas információkat úgysem telefonon vagy e-mailben közli az ember. Vagy szemtől szemben, vagy levélben – mondta Galbraith, majd hozzátette, hogy arra a levélre gondol, amelyet papírra írnak és bélyeget ragasztanak a borítékra.
A pápákat is lehallgatják
A volt katolikus egyházfőt és az utódját, Ferenc pápát megválasztó konklávé bíborosait is lehallgatta az amerikai titkosszolgálat – értesült erről a Panorama olasz politikai napilap. Az Olaszországban 2012 decembere és 2013 januárja között lehallgatott több mint 46 millió telefonhívás között voltak azok is, amelyek a Vatikánból indultak vagy oda érkeztek. Az NSA figyelte a Rómában levő pápai intézményekben megforduló bíborosokat is a Panorama tudomása szerint.
Lehallgatták a 2005-ben pápává választott és 2013 februárjában lemondott XVI. Benedeket és a Vatikán más vezetőit is, közöttük Ernst von Freyberget, az IOR vatikáni bank februárban kinevezett elnökét. A vatikáni hívásokat az NSA négy kategóriába (vezetői szándék, külpolitika, pénzügy, emberi jogok) osztályozta. A lehallgatási központ állítólag az Egyesült Államok római nagykövetségén volt. A Panorama úgy tudja, az NSA 2005-től lehallgatta Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét, aki az abban az évben tartott pápaválasztó konklávén Joseph Ratzinger után a második legtöbb szavazatot kapott pápajelölt volt. Bergogliót állítólag akkor is lehallgatták, amikor az idén márciusban tartott konklávéra Rómába érkezett, és az egyik egyházi vendégházban szállt meg, mielőtt a pápaválasztásra beköltözött volna a vatikáni Szent Márta-házba. A konklávé alatt a Vatikán területét telefonon és interneten is elzárták a külvilágtól, legalábbis ott, ahol a pápaválasztó bíborosok tartózkodtak.
