Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi „nyakkendős autonómiaharcát” – jelentette ki tegnap az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt. Ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a román kormánnyal elkezdődjön a párbeszéd az autonómiáról, a székelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is folyamodni – mondta.
Az MPP elnöke e radikálisabb eszközök sorában a polgári engedetlenséget, Székelyföld határainak esetleges lezárását említette, s reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség hasonló megoldásokra.
Biró Zsolt „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a székelyek nagy menetelését. „Október 27. után már nem lehet olyan az élet Romániában, mint előtte” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómiakoncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi népszavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képviselői. Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. „Nem kértünk többet a nagy menetelésen, csak azt, hogy Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerződéseket” – magyarázta a pártelnök. Biró Zsolt többek között a román–magyar alapszerződésnek arra a cikkelyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait.
Bukarestben és Brüsszelben is tüntetne Tőkés
A székelyek nagy menetelése tapasztalatai alapján Bukarestben, majd Brüsszelben tartana autonómiademonstrációkat Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nyilatkozatában az év romániai eseményeként említette a vasárnap tartott menetelést. Hozzátette, a felvonulás „a székelyföldi és erdélyi magyarok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy egyesült erővel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és megvalósíthatják Székelyföld területi autonómiáját”. Tőkés László szerint a Székelyföld területi autonómiájával együtt a Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, valamint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását is célul kell kitűzni „a többségi románsággal való megegyezés alapján”. Arra a kérdésre, hogy képesnek látja-e bukaresti és brüsszeli megmozdulások megszervezésére az erdélyi magyarságot, Tőkés kifejtette: „a nagy menetelés által visszatért a közösség önbizalma, és nem szabad hagyni, hogy a lendület megtörjön”. Hozzátette azonban, hogy egyelőre „a román kormány térfelén a labda”. Meg kell várni a bukaresti kabinet és a román politikai osztály válaszát a menetelés kiáltványában is megfogalmazott párbeszédre való felhívásra. „Annak függvényében érdemes továbbmenni Bukarest és Brüsszel irányába, hogy milyen választ kapunk a kormánytól” – jegyezte meg.
