A párizsi Musée d’Orsay Allegro barbaro című kiállításáról ír a The New York Times: a budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.
A cikk szerint az október közepén nyílt tárlat a magyar modernizmusnak szentelt eddigi legnagyobb kiállítások egyike, amely Bartók nemzetközi hírnevét felhasználva nyújt szélesebb betekintést a magyar művészeti és politikai élet változásaiba az 1905 és 1920 közötti időszakban. Azért esett választásunk Bartókra, mert nemzetközileg ismert, másrészt pedig, mert a magyar modernizmus képviselőinek egész garmadája vette körül – mondta Claire Bernardi, a Musée d’Orsay főmuzeológusa, francia művészettörténész, aki Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán mellett a tárlat kurátora. Ez az első alkalom, hogy ilyen kaliberű – zenét, képzőművészetet és filmet ötvöző – tárlatot láthatunk – húzta alá Barki. Elmondta, a kiállítás címadója Bartók fiatalon komponált zongoradarabja, az Allegro barbaro. Amikor Bartók 1911-ben megírta az Allegro barbarót, olyan volt, mint egy önarckép, mivel zenéje teljesen friss és újszerű, majdhogynem túlságosan modern is a magyar közönség számára.
A zene és képzőművészet finoman keveredik egymással a tárlaton, amelynek minden termében más-más Bartók-szerzemény hallható. Ez egészen új terület egy szépművészeti múzeum számára – mondta Bernardi. A látogatók először magyar festők – többek között Berény Róbert, Czigány Dezső és Pór Bertalan – önarcképeivel találkozhatnak, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust. A belépő azt látja, hogy minden szem rá szegeződik; provokáló pillantások követik, amelyek azt mondják, magyarok vagyunk, nem régi hagyományok követői, hanem újak elindítói – húzta alá Bernardi.
Az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Barki szerint a francia modernizmus képviselőit főként a festmény felszíne érdekelte, míg az intellektuális és spirituális élet leginkább a magyar művészek asztala volt. A magyar népi kultúra Bartók vidéki gyűjtőútjain készült fényképeken elevenedik meg a tárlaton, első ízben a párizsi nagyközönség előtt.
A kiállítás központi részében a Nyolcak alkotásai kaptak helyet, míg az utolsó teremben kubista festmények és rajzok sorakoznak Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című híres szerzeményének kíséretében. A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d’Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, többek közt koncerteket, tárlatvezetéseket és irodalmi kávéházakat is szervez – írta a The New York Times.
