Meglepő, hogy mekkora az igény az őshonos gyümölcsfacsemetékre ebben a Dél-Hargita alatti faluban. A nemes alma- és körteoltványokra sikeresen pályázott a helybeli Hámor Egyesület a Háromszéki Közösségi Alapítványnál. Iskolás gyerekek, szülők és nagyszülők jelentek meg tömegesen a helybeli Máthé János Általános Iskola udvarán, zömében olyanok, akik előre bejelentették igényüket, feliratkoztak.
Az igény annak a ténynek a hozadéka, hogy nagyon elvénültek Háromszék- és Erdővidék-szerte a kertek őshonos gyümölcsfái: a legtöbb család azért nem vágott ki egy-egy öreg fát, mert kegyelmezni akart például egy olyan öreg pónyiknak, amelyet még a családfő nagyapja ültetett. Így aztán emiatt egy-egy gyümölcsösben jóformán hely sem került a megújhodást szolgáló csemetéknek.
A gyümölcscsemete mozgalmat Komporály Sándor magánvállalkozó, a helybeli Hámor Egyesület elnöke nyitotta meg. Arra a kérdésre, hogy miként született meg kiöregedett gyümölcsöseink megújításának gondolata, Fleckhammer Ottó mérnök, az Elco Rt. ügyvezető igazgatója, a Háromszéki Közösségi Alapítvány elnöke válaszolt: az alapítvány kuratóriumi tagja, Tüdős Kinga indítványozta, aki maga is vidéki kötődésű, a javaslatot a kuratórium is hasznosnak találta, s így szárba szökkent a pályázat. Kiderült, hogy a gyümölcsfa-mozgalom a negyedik sikeres magyarhermányi pályázat. A Hámor Egyesület 270 csemete vételárát nyerte 2500 lej értékben, az igénylők a darabonkénti 10 lejt méltányosnak minősítették. A hermányiak szombat délután a kertekben foglalatoskodtak, e sorok írója Virág András kertjében vált a „Hámor-akció” tanújává.
Egyed Csaba erdőmérnök szerint ez a hasznos kezdeményezés tökéletesen beleilleszthető a Kárpát-medencében jó két esztendővel ezelőtt kezdeményezett Tündérkert-programba, amelynek lényege az évszázadokon keresztül termesztett, ma kiveszőfélben lévő, őshonos gyümölcseink visszahonosítása.
– A mozgalmat – részletezte Egyed Csaba – a magyarországi Zala megyei Pórszombaton Kovács Gyula erdész hirdette meg, aki 2,5 hektáros kertjében létrehozta a Kárpát-medencei gyümölcsfagénbankot. A helynek még székely vonatkozása is van, ugyanis az Őrségben, Göcsej vidékén valamikor székely és besenyő határőrfalvak alakultak ki, ezek emlékét pedig a környékbeliek ma is őrzik. Az egykori Medes nevű telegdi székely falu helyét hatalmas kereszt jelöli, ugyanis 1600 augusztusában a vidék mintegy hatvan települése vált a török megszállás martalékává. Két éve mi is bekapcsolódtunk ebbe a programba, két télen küldtünk a génbank számára oltóvesszőket Erdővidékről és Sepsiszékről, 17 faluból 42 személy gyümölcsöskertjéből. Az elkövetkező télen a Homoródok vidékéről szándékszom gyűjteni. A Pórszombaton beoltott mintegy 500 csemetét-oltványt már visszahoztuk az oltóvesszőt szolgáltató tulajdonosoknak. Itt, Magyarhermányban Zsigmond Sándornak is szép, rendezett gyümölcsös tündérkertje van. A kiosztandó csemeték révén sok kert megújul majd. Amelyeket ma adtak a gazdáknak, az aranyosszéki Felvincről, Szepesi Jenő csemetekertjéből származnak, aki örvendett, hogy ide is eljutottak oltványai. Amióta oltványainak reklámozását Károly angol herceg is szorgalmazza, megnövekedett irántuk a kereslet.
Magyarhermányba batul-, pónyik-, citromalma-, nyári kláralma-csemeték érkeztek, bakbűzkörte-oltványok, amelyeket még aznap mindenki elültetett, hiszen éppen ez az időszak – a vegetáció vége, október 20. és november 20 között – a legalkalmasabb erre. Örvendetes, hogy fiatal házasok, sőt, iskolások is igényeltek csemetéket, biztosak lévén abban, hogy a fiatal kezek nyomán tavaszra kizöldül az oltvány. Egyed Csaba hasznos tanácsokat is adott a csemeték tulajdonosainak az oltványok előállítója, Szepesi Jenő honlapjáról, többek között szólt a gyümölcsöskertben a különféle magoncok közötti, szigorúan betartandó távolságokról. A Hermányba érkezett csemetéket vadalmába és vadkörtébe oltották, ezeknek az az előnyük, hogy sokkal ellenállóbbak, mint a klónozott alanyokba oltottak. Jelenleg Európa-szerte egyre gyakoribb a tűzelhalás jelensége, amely tetemes károkat okozhat, és sajnos mifelénk is megjelent, ráadásul nagyon nehéz védekezni ellene.
A magyarhermányi eseményen jelen volt Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány ügyvezetője is, aki elmondta, hogy „ezt a fajta kezdeményezést folytatni kellene, és támogatni falvanként is, mert a faültetés a jövőt szolgálja. Nagyon örvendek a mai akció mottójának, mely úgy hangzik: Egy fa a jövő nemzedékének! Szeretnénk eme megnevezés égisze alatt önálló programként kiterjeszteni a mozgalmat egész Háromszékre. A pályázók kimondottan arra kapnának támogatást, hogy visszahonosítsák falujukban az őshonos gyümölcsfajtáinkat.”
Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg Magyarhermányban, hogy a pórszombati génbankból visszakerült csemeték és a jelenlegi pályázat eredményeként megszerzett magoncok jelentősen hozzájárulnak a település gyümölcsfaállagának megújulásához, minőségi jobbulásához. A Dél-Hargita déli kitettségű előterében, a szelek által némileg védett folyómederben minden gyümölcsöskert egy-egy kis tündérkertté válhat – mondták, és abban reménykednek, hogy a most elültetett csemeték gyümölcsét azok is élvezhetik-használhatják még, akik jelenleg az idősebb faültető-nemzedékek tagjai.
