A lakosság a bankokból ezután sem vehet fel könnyebben hitelt, egyes elemzők szerint meglehet, még nehezebben és drágábban, mint eddig. Az első ujjongó sajtóhírek után ugyanis kiderült, a Román Nemzeti Bank ugyan nem diktálja a pénzintézeteknek, hogy mit tegyenek, de nem dobta a lovak közé sem a gyeplőt, bekéri a bankoktól a kidolgozott saját feltételrendszert, s ha azzal nem ért egyet, módosításra visszaküldi.
A jövedelmek negyven százaléka vagy afölé lazított eladósodási küszöb végeredményben a régi harminc százalékot sem éri el — írja a Capital hetilap elemzője. Szerinte az új hitelezési rendszer kizárja, hogy egy kéttagú család ezer euró, egyedülálló személy pedig ötszáz euró alatti havi jövedelemmel kölcsönt kaphasson. Számításai szerint, ha eddig egy gyerektelen család ötszáz eurós jövedelemmel 24 200 euró jelzáloghitelt vehetett fel, a ,,lazítás" után már csak 23 000 euróhoz juthat. Ha a családnak egy gyermeket is el kell tartania, a kölcsön legtöbb 18 000 euró lehet — amiből aligha lehet manapság lakást vásárolni. Az új hitelezési rendszer tehát nemhogy előnyös, hanem egyenesen kizárja, hogy a 225 euró (750 lej) alatt kereső családok bankkölcsönt vehessenek fel. Az elemzés a szigorítás kulcsát a személyenkénti, alkalmazottak esetében jelenleg 74,5 eurós megélhetési kosár bevezetésében találja meg, melyet levonnak az igazolt jövedelem összegéből, s ami marad, az adja a hiteltörlesztési képességet. Ahhoz, hogy valaki tényleg lazításként fogja fel az új hitelrendszert, havonta legalább ezer euró tiszta jövedelemmel kell rendelkeznie — állapítja meg a szerző. A bankok viszont elsősorban a hitelezésből élnek, így olyan nem hagyományos hitelformákat (hitelkátya, revolving/automatikusan megújítható kölcsön) fognak ajánlani, melyekre a jegybanki szabályozás még nem vonatkozik — ezek viszont a megszokottaknál jóval drágábbak, jegyzi meg a Capital elemzője.
