A felvidéki magyar civil szervezet 34 egyedi beadvánnyal fordult a kormányhivatalhoz. Ezekben konkrét példákat hoz fel arra, hogy Szlovákiában alig vagy egyáltalán nem tartják be a jogszabály azon részét, amely azt lenne hivatott biztosítani, hogy a veszélyre vagy egyéb fenyegetettségre figyelmeztető feliratokat az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni ott, ahol az adott kisebbség aránya eléri a húsz százalékot. 34 vizsgált helyszínből 34-ben nem tartották be a törvényt. „Ilyen mértékű arrogáns ignorálásra nem számítottunk” – mutatott rá Őry Péter, a Pro Civis elnöke, aki szerint a beadványt nem feljelentésnek szánták, hanem segítségként a kormányhivatal számára, amely szerintük a nyelvi jogok teljes betartására mutatott rá a nemrégiben jóváhagyott, a kisebbségek helyzetét értékelő jelentésében.

Török Zsolt marad az MSZP szóvivője
Az MSZP elnöksége nem fogadta el Török Zsolt lemondását, ez tegnap este derült ki az MSZP elnökségi ülése után. A nap folyamán több hírportál arról számolt be, hogy Török lemondását elfogadták. Először Lendvai Ildikó mondta el, hogy értesülése szerint Török „felajánlotta lemondását”. Ezt maga az érintett is megerősítette tegnap reggel a Facebookon. Korábban Török azt állította, hogy nem az MSZP-től került ki a hamis videó a HVG.hu-hoz, a lap azonban ezt a múlt héten cáfolta. Azt írták: a felvételt Déri Balázstól, az MSZP-frakció azóta már lemondott kommunikációs igazgatójától kapták meg. A 444 hírblog értesülései szerint a leleplezés és Déri lemondása annyira megviselte a közvetlenül érintett szocialista politikusokat, hogy néhányan az idegösszeomlás szélére jutottak. Több, a lapnak nyilatkozó szocialista is utalt arra, hogy Déri lemondása nem elég, Török Zsolt szóvivőnek is mennie kell.

Lassan, de haladnak a török EU-csatlakozási tárgyalások
Miniszteri szintű EU–török tanácskozást tartottak tegnap Brüsszelben, és ennek során újabb témafejezetet nyitottak meg a török EU-csatlakozási tárgyalások keretében. Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok képviselőinek a tárgyalások során összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy a csatlakozó ország milyen módon, milyen ütemezésben veszi át, építi be saját nemzeti jogrendjébe az egyes területeken addig született uniós joganyagot. Az elvben 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta még csak 13 fejezetet sikerült megnyitni, s azok közül mindössze egyet, a tudományos-kutatási fejezetet tudták eredményesen lezárni. Most a regionális politikáról és a strukturális eszközökről szóló fejezet megnyitásával próbálták újra lendületbe hozni a török csatlakozási tárgyalásokat. Törökország uniós csatlakozási folyamata részben a görögökkel nem szűnő feszültség – azon belül is a megosztott Ciprus problémája – miatt halad rendkívül lassan.

A mozdonyvezető volt a hibás
Csakis a mozdonyvezető a hibás a július 24-én történt, 79 halottat követelő spanyol vasúti katasztrófáért – hozta nyilvánosságra ítéletét tegnap egy spanyol bíróság a körülmények vizsgálata alapján. A Santiago de Compostela-i bíróság közölte, hogy megszüntette 22 vasúti alkalmazott ellen a vizsgálatot. Mindannyian az Adif cég alkalmazottjai. A gyanúsítottak között volt a vállalat utóbbi három elnöke, igazgatótanácsának tagjai, a közlekedés biztonságáért felelős vezetői. A tragédiát az okozta, hogy egy gyorsvonat egy kanyarban olyan sebesen haladt, hogy több kocsija valósággal lerepült a sínekről, és betonfalnak csapódott. A mozdonyvezető elismerte, hogy túl gyorsan haladt a szerelvény, ezért gondtalanságból okozott többszörös emberöléssel vádolják.