Tájékoztatásuk szerint e kolostorban készítette el Kőrösi Csoma Sándor Tibet történetének, földrajzának és irodalmának leírását, és a tibeti—angol szótár alapját jelentő első, 30 000 szócikkből álló szójegyzékét, amelynek köszönhetően a tibeti kulturális örökség és a tibeti buddhizmus jelentőségét felismerte a tudományos világ. A nemzetközi viszonylatban is jelentős, magyar vonatkozású emlékhelyek felkutatását és megvédését is célul kitűző KÖSZ az Angkor Alapítványtól értesült a zanglai palota folyamatosan romló, kritikussá vált állapotáról — olvasható a közleményben.

Az épület állapotának felmérését Irimiás Balázs és Nagy Olga, a tokiói Waseda Egyetem hallgatói végezték, akik tavaly augusztusban magánemberként látogatták meg a zanglai palota épületét, és szembesültek a lakatlan épület romos állapotával, a Kőrösi Csoma Sándor egykori cellája falán keletkezett repedésekkel. A tavasszal kezdődő örökségvédelmi munkálatok során a KÖSZ vezetői az elsődleges és részletes helyreállítási program elkészítését, a szakmai koordinálást és felügyeletet vállalták, míg az Angkor Alapítvány az önkéntesek munkájának szervezését, az adminisztrációs feladatok ellátását. A helyszíni felmérés alapján 2008 nyarán az épület további romlását kell megakadályozni, és a legfelső szinten található helyiségek — a szentély és Kőrösi Csoma Sándor szobájának — födémét kell kijavítani, és tetőszigetelését megoldani — sorolta a két szervezet, amely őszre már az építészeti, geodéziai és statikai felmérést, a vályogfalak állapotának vizsgálatát, valamint a szentély megmaradt berendezésének, szobrainak felmérését tervezi.