A múlt hét elején marosvásárhelyi székhelyén ülésezett a szarvasmarha-tenyésztők országos föderációja. A szervezetet közel fél éve alapították, a Kovászna megyei egyesület is alapító tagja.
Első látványos és eredményes akciója a szakminisztérium előtti tejöntögetéses tüntetés volt, amelynek eredményeként a három szarvasmarha után járó támogatást egyedenként 240 lejről 490 lejre emelték. Az akkori megmozdulás után a szakminiszter ígéretét a múlt év decemberében kormányrendelettel erősítette meg. Ez a támogatás számos háromszéki gazdát is érint, nagyon sokan érdeklődnek a kifizetés időpontja iránt. A tanácskozáson megtudtuk, a banki átutalások megkezdődtek (múlt héten elsőkként Prahova megyei gazdák kapták meg a pénzt).
A háromszéki egyesület vezetősége — a magas tagsági díj miatt — még fontolgatja a tagsági felkérést. Ám úgy néz ki, a csatlakozási döntéssel nem hibáztak, hiszen a minisztériumi hivatalosságok és a tárcavezető is egyedüli tárgyalópartnerként ezt a föderációt fogadja el. A föderáció képviselőit a miniszter ma újra fogadja, a küldöttség tagja Ötvös Mózes megyei alelnök is.
A marosvásárhelyi gyűlésen számba vették, milyen javaslatokkal, követelésekkel állnak elő a hivatalos találkozón. Elsőként az államilag támogatott fagyasztott ondó kérdése került terítékre. Amint olvasóink már értesülhettek róla, a tenyészanyagra 6 és 7 lej közötti támogatás jár adagonként. Miután a megyei egyesület a múlt év végén megszerezte az engedélyt arra, hogy lebonyolíthassa e szolgáltatást, idéntől a minisztérium újabb feltételként a törzskönyvek vezetését is az egyesületekre hárította. Nem egyszerű feladat, így a jelenlevők úgy határoztak, hogy a törzskönyvvezetést nem megyei, hanem föderációs szinten szervezik meg. A megyei egyesület szakembere az alapadatokat a Marosvásárhelyen létrehozandó irodához továbbítja majd. A föderáció vezetősége vállalta, hogy még ebben a hónapban megszerzi a szükséges engedélyt az országos nemesítési ügynökségtől, így február közepétől a föderáció tagjai állami támogatás mellett kaphatják meg a tenyészanyagot (így a gazdáknak csak a dózis árkülönbözetét kell kifizetniük).
A mai minisztériumi egyeztetésen a föderáció kéri, hogy a támogatások kifizetését a megyei vagy helyi egyesületek bonyolítsák le, továbbá hogy a gázolaj-támogatás az állattenyésztési munkálatokra is vonatkozzék, illetve hogy a megyei nemesítési hivatalok, ahol szükséges, biztosítsanak irodahelyiséget a megyei egyesületek székhelyének, és emeljék a 100 lejes vágási prémiumot, a támogatások kifizetésének határidejét pontosan tartsák be. A háromszéki egyesület javaslatára arról is tárgyalnak, hogy az uniós pályázati pénzekből és lehetőségekből az egyesületek is részesülhessenek. Mint ismeretes, az előcsatlakozási Sapard-alapokra az egyesületek nem pályázhattak.
Szó esett a tejárakról is. A feldolgozók az utóbbi időben jelentősen megemelték az átvételi alapárakat, így a Frieslandnál az extra tej 1,12 lej, a gyengébb minőségű 0,95 lej, Brăilán és a moldvai megyékben az alapár 1,25, Fehér megyében 1 lej, Marosban 1,1 lej. Az unió piacán is nagymértékben emelkedtek a tejárak, Ausztriában és Németországban az átvételi ár 0,43 eurócent, ami átszámítva 1,61 lejnek felel meg. Több feldolgozó is importra szorul, s ez számukra eléggé kényelmetlen és költséges, hiszen a Magyarországról behozott tej a gyárkapuban 1,32 lejbe kerül. A föderáció az előbb említett árakkal elégedetlen, ezért kezdeményezett tárgyalásokat a tejfeldolgozók érdekképviseletével, melyekre meghívták a nagy áruházláncok vezetőit is, hiszen az eladási ár szinte négyszerese a gazdának fizetett átvételi árnak.
A gyűlésen részt vevő több mint harminc megye képviselője elhatározta, hogy február 22-én Marosvásárhelyen ismét találkoznak, és akkor minden megyei egyesület a taglétszám függvényében küldhet képviselőket. Addig a megyei egyesület helyben is közgyűlést tart, és számba veszi a taglétszámot. A megyében ugyanis 60 jogi személyiségű helyi egyesületet jegyeztek be, de többségük évek óta nem fizeti a tagdíjat sem.