A bíróság Ilie Sandru maroshévízi nyugalmazott tanár ke­resete alapján vizsgálta meg, hogy helyesen döntött-e a csíkszeredai és a Hargita megyei ügyészség a zászlóügyben. Sü­kös József, a bepanaszolt vezetők ügyvédje hangsúlyozta, a bíróság sem tartotta indokoltnak a nyo­mozás elrendelését a zászlót ki­tűző intézményvezetők ellen, rossznak tartotta azonban, hogy a bíróság „nem csapta rá az ajtót a feljelentőre”, hanem „megint be­engedte őt a pályára”. Az ügyészségnek ugyanis a bíróság által megjelölt jogalapra hivatkozva újabb határozatban kell elutasítania a bűnvádi eljárás elindítását, ez pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a feljelentő tovább folytassa a pereskedést.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, a kormány határozattal rendezhetné a jelképhasználat kér­dését, de nincsen ehhez bátorsága. „Felkérem a kormányt: vagy engedélyezze, vagy tiltsa be a helyi zászlók közintézményekben való használatát” – mondta a politikus.
Hargita megyében március és április folyamán a rendőrség hallgatta ki azoknak az iskoláknak, polgármesteri hivataloknak a ve­ze­tőit, amelyekre kitűzték a szé­kely zászlót. Az intézmény­veze­tőknek arról kellett írásos nyilatkozatot adniuk, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyó­szent­mik­lósi ügyészség Ilie Sandru nyu­galmazott tanár fel­jelen­tése alap­ján indította el a vizsgálatot, amelyet a bűnvádi eljárás elutasításával zárt. Koráb­ban ugyanennek a személynek a feljelentése alapján törölte el a Marosvá­sár­helyi Táblabíróság a székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozatot.