Muravidéki estet tartottak szerdán a megyeszékhelyi Lábas Házban. A szervező, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának vezetője, Lakatos Mihály elmondta, a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesületet Budapesten hozták létre 1996-ban a külhoni, kiváltképpen a délvidéki magyarság sorsát szívügyüknek tekintők. Az est mindkét előadója – Ruda Gábor és Székely András Bertalan – a szervezet aktív tagja, akárcsak az egyesület által kiadott Muravidék irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője, Győrffy Sándor.
Ruda Gábor elmondta, a Muravidék helynév az első világháborút követően honosodott meg, amikor Zala és Vas megye déli része Szlovéniához került. Mintegy 40–50 kilométer hosszú és 5–10 kilométer széles sávról van szó, ahol 32 településen élnek magyarok, központja Lendva. Az egyesület tevékenységének fontos részét képezi a kisebbségkutatás, a témában rendezvényeket szerveztek, kiadványokat jelentettek meg, az egyik mértékadó ezek közül Zágorec-Csuka Judit A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében című tanulmánykötete. Szlovéniában két elismert, számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség él, a magyarok mintegy 6500-an, az olaszok 2000–3000-en. Míg az olaszoknak négy általános és három középiskolában tanulhatnak anyanyelvükön, a magyaroknak négy általános és egyetlen középiskolájuk van, mindenik kétnyelvű. Ez úgy értendő, hogy egy órán belül szlovénül és magyarul folyik a tanítás. A magyar nyelvet nem veszik szigorúan, a szlovént viszont igen. Ezeket a tanintézményeket beolvasztó gépezetként minősítette Székely András Bertalan. Elmondta, Jugoszlávia idején a szlovén alkotmány nagyon toleráns volt a nemzetiségekkel szemben, az egész Kárpát-medencében ritkaságszámba ment, ahogyan ott a kisebbségi jogokat kezelték. Azóta igencsak veszélyes az asszimiláció, elvileg lehetséges volna az anyanyelvű anyakönyvvezetés, de kényelemből nem használják ki a lehetőséget. Igaz rájuk az a mondás, hogy akinek többet szabad, az könnyebben beolvad – vélekedett. A magyar lakosság többnyire római katolikus, papjaik mára nem magyar származásúak, de a szlovén egyházvezetés igyekszik magyarul tudó lelkészeket biztosítani. Igaz, a lendvai Szent Katalin-templomba nemrég a magyart nem ismerő plébános került. Szlovéniában napi magyar adást sugároz a rádió, heti többórás műsort a televízió. Népújság című hetilapjuk kívánnivalót hagy maga után, de kiváló folyóiratokat jelentetnek meg.
Az est második felében Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató Szó és tett összhangja Venczel József életművében címmel tartott előadást a száz éve Csíkszeredában született társadalomkutató munkásságáról. Elmondta, a venczeli életmű máig korszerű. Venczel transzszilvanizmusát az együtt élő népek és hitvallások tisztelete hatja át. Az előadó Venczel Józsefet az erdélyi magyarságtudomány megalkotójának nevezte. Végezetül a társadalomkutató nemzetpolitikailag megfontolandó gondolatát idézte: „Közép-Európában csak egyetlen magyar kultúra létezik, ha országhatárokkal elválasztott magyar népcsoportok is művelik. S ebben a kultúregységben világos a transzszilvanizmus szerepe: kiképezni Erdély sajátos belső tényezőit a közép-európai magyar kultúrával egybehangzóan.”
