Az indiai Kalkuttában nyílik kiállítása ma Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművésznek, a tárlatot a Victoria Memorial Hallban Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) Kelet-kutató emlékére rendezik meg.
Nyugat-Bengál állam székhelyén, Kalkuttában a történeti múzeumban nyitják meg a tárlatot. A húsz kiállított munka nagy része Kőrösi Csoma Sándor szűkebb pátriája, Erdély, Székelyföld motívumvilágát, madaras, virágos, indás, csillagos, csodaszarvasos kapuinak mintáit hordozza, ezzel felhívja a figyelmet a keleti kapukkal mutatott hasonlatosságra – mondta Kubinyi Anna. A művész három, kenderből szőtt székely kaput állít ki vasállványokra felakasztva, és ezzel átjárhatóvá teszi a 300x175 centiméteres műtárgyakat. In memoriam Kőrösi Csoma Sándor című textilje, amelyet a Kelet-kutató emlékére szőtt, szintén körbejárható lesz a tárlaton. Korábbi indiai kiállításán a textilművész tapasztalta, hogy a kortárs indiai művészek bátran beemelik műveikbe az ősi hagyományok, vallás, filozófia elemeit, így most ő is ilyen kollekcióval érkezett Kalkuttába. Kőrösi Csoma Sándor tíz éven át élt és dolgozott a Bengáli Ázsiai Társaság 18. század végén épült székházában, ahol 1911-ben felállították mellszobrát, Holló Barnabás alkotását. A tudós emlékszobája ma is abban a házban található.
Kubinyi Anna felidézte, hogy az utóbbi évtizedben az ősi erdélyi motívumok felé fordult, azóta keres, kutat újabb fontos szimbólumok után. A székely kapuk megszövésével a magyar örökség gazdagságát hirdeti. Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni, főhajtásként a székelység ezeréves története előtt. „Amikor lehetőségem nyílt erre a kiállításra, azonnal megkezdtem a Hajnali meditáció című emléktextil készítését Kalkutta nagy szülöttje, Rabindranath Tagore Nobel-díjas író tiszteletére” – jegyezte meg a művész.