Nyugat-Bengál állam székhelyén, Kalkuttában a történeti múzeumban nyitják meg a tárlatot. A húsz kiállított munka nagy része Kőrösi Csoma Sándor szűkebb pátriája, Er­dély, Székelyföld motívumvilágát, madaras, virágos, indás, csillagos, csodaszarvasos kapuinak mintáit hordozza, ezzel felhívja a figyelmet a ke­leti kapukkal mutatott hason­latosságra – mondta Kubinyi Anna. A művész három, kenderből szőtt székely kaput állít ki vasállványokra felakasztva, és ezzel átjárhatóvá teszi a 300x175 centiméteres műtárgyakat. In memoriam Kőrösi Csoma Sándor című textilje, amelyet a Kelet-kutató emlékére szőtt, szintén körbejárható lesz a tárlaton. Korábbi in­diai kiállításán a textilművész tapasztalta, hogy a kortárs indiai művészek bátran beemelik műveikbe az ősi hagyományok, vallás, filozófia elemeit, így most ő is ilyen kollekcióval érkezett Kalkuttába. Kő­rösi Csoma Sándor tíz éven át élt és dolgozott a Bengáli Ázsiai Társaság 18. század vé­gén épült székházában, ahol 1911-ben felállították mellszob­rát, Holló Barnabás alkotását. A tudós emlékszobája ma is abban a házban található.
Kubinyi Anna felidézte, hogy az utóbbi évtizedben az ősi erdélyi motívumok felé fordult, azóta keres, kutat újabb fontos szim­bólumok után. A székely kapuk megszövésével a magyar örökség gazdagságát hirdeti. Az Er­délyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni, főhajtásként a székelység ezeréves története előtt. „Amikor  lehetőségem nyílt erre a kiállításra, azonnal meg­kezdtem a Hajnali medi­táció című emléktextil készítését Kal­kutta nagy szülöttje, Ra­bindranath Tagore Nobel-díjas író tiszteletére” – jegyezte meg a művész.