A kutyatulajdonos jelenleg minden jogi feltételnek eleget tesz, ezért nehéz fellépni ellene, ám Rudolf Béla alpolgármester úgy nyilatkozott, írt jelenthet a gondra az az előkészített tanácsi határozattervezet, mely korlátozza az egy udvaron tartható házőrzők számát.

Panaszkodnak a szomszédok
A kutyatanya közelsége Tana Máriát és Tana Annát nagyon zavarja, hiszen az ugató, nyüszítő állatok miatt éjjelente alig néhány órát tudnak pihenni. Azt mondják, a kutyákat féli a többi szomszéd is: volt már rá példa, hogy a kerítés alatt átbújtak, így akár az emberekre is veszélyesek lehetnek, kisgyermekes szülők is laknak a közelben, akik joggal tartanak attól, valami betegséget kaphat el babájuk. Panaszt tettek a polgármesteri hivatalnál, szóltak a rendőrségnek is, de minden maradt a régiben.
  „Nem értem, miként engedhető meg, hogy ennyi kutyát tartsanak. Ha elmegy valaki a kapujuk előtt, az autók zajára vagy bármilyen neszre a kutyák felkapják fejüket, s percekig ugatnak, és így megy ez éjszakánként is. Panaszkodunk, akinek tudunk – jóformán kétnaponta a hivatalba járok –, de ennek alig lett némi foganata. Nemrég járt itt állatorvos, de tudtunkkal ők sem foglalkoznak tovább az üggyel – állítólag semmi nem tiltja, hogy ennyi kutyát tartson valaki. A zaj és a folyton terjengő bűz nem számít!” – nyilatkozott Tana Mária.
Rudolf Béla alpolgármester megérti a panaszosokat, de azt mondja, jelenleg nincs mit tenniük: amíg a kutyák tulajdonosa a törvény előírásait betartja, nem tudnak fellépni ellene. „Sokan szót emeltek a kutyák miatt, ezért megkerestük az illetékes hatóságokat, de azt a választ kaptuk, ha néhány egyszerű szabályt betartanak a kutyatartók, ők semmit nem tehetnek. Próbáltunk bemenni, szétnézni az udvarban, milyen körülmények közt tartják az állatokat, de elutasítottak, azt viszont kívülről is megállapíthattuk, igenis van, miért panaszkodniuk az embereknek. Éppen ezért készítjük elő azt a tanácsi határozatot, mely megszabná, legtöbb hány házőrző tartható háztartásonként. Sajnos, amíg a tanácsi határozatot életbe léptetjük, meglehetősen sok idő telhet el, de azt hiszem, legkésőbb az új év kezdetéig megoldjuk a helyzetet” – nyilatkozta a község második embere.

A törvényt betartják
A helyszínen járva csengő hiányában a kaput döngettük – kutyaugatás volt a válasz. Egy középkorú hölgy engedett be, láthatóan bizalmatlan volt, de azért hajlandónak mutatkozott nyilatkozni. Mint mondta, nem kutyamenhelyet működtetnek, mindössze állatszerető emberek, akiknek több kutyájuk van. Nem lát semmi kivetnivalót abban sem, hogy a kutyák ugatnak – azok már csak ilyenek, főleg, ha idegen környezetbe kerülnek. „Ha megszokják a helyet, biztosan másként viselkednek majd, de addig néha még hangosak. Azt hiszi, a szomszédok kutyái nem ugatnak? Dehogynem, de az senkit sem zavar. A bűz? Az embereknek is van szaguk, s meggyőződésem, ha valaki ötven juhot tartana, azt nem szólnák meg, pedig bizony azok sem jó illatukról híresek” – mondta.
Hasonlóan vélekedett a ház telefonon utolért tulajdonosa, Nicoleta Adam is: amíg a kutyákat állatorvos ellenőrzi és beoltják, illetve mikrocsipet is ültettek bőrük alá, a magántulajdonukban levő udvaron pedig megfelelő körülményeket alakítottak ki, addig senkinek nem lehet kifogása ellenük. Szerinte csak egy komoly probléma áll fenn: a szomszédban élők rosszindulata. Azt mondja, a szomszédok hergelik a kutyákat, attól sem ódzkodnak, hogy néha hosszú ideig a kerítés mellett álljanak, csakhogy vízzel önt­hessék le az ebeket. Az alpolgármestert elő­zetes egyeztetés alapján kész fogadni, s megmutatni neki, minden rendben az udvaron, nem kell attól félni, hogy nyomortanyát működtet, ami miatt fertőzési góc alakulhat ki. „Az udvart naponta felsep­rik, az ürüléket pedig összegyűjtik, így nagyobb bűz, mint egy istálló esetében nem lehet. A kutyák vizelnek is, de azért annyit nem, hogy felmerüljön annak lehetősége – mint állítják némelyek –, hogy a szomszéd kútjának vizét szennyezze. A kutak vize leg­alább öt-tíz méter mélyen van, nem hi­szem, hogy addig leszivárogna.”
Sikó-Barabási Sándor megyei főállat­orvos ismeri a helyzetet, s mint mondja, már munkatársai is vizsgálódtak a helyszínen. A háznál negyvenhárom kutyát találtak, ám azok jól tápláltak, az egészségügyi könyvük rendben, tulajdonosuk neve és címe feltüntetve, a kötelező oltások beadva és mikrochipekkel ellátva, tehát részükről minden rendben. Elismeri: minden bizonnyal nem lehet könnyű ennyi kutya szomszédságában élni, de a törvény nem szab határt a kutyák számának, ha az alapkövetelményeket betartják, ezért a labda a helyi tanács térfelén: olyan határozatot kell hozni, mint amilyenről Rudolf Béla beszélt.