Németh Zsolt kiemelte, hogy a vajdaságiak nemcsak ebben „viszik a pálmát”, hanem az olyan kisebbségi törekvések érvényesítésében is, mint az autonómia. „Itt jutott a legelőbbre magának az autonómiának a megvalósítása is, hiszen itt működik egy Magyar Nemzeti Tanács szélesedő jogkörökkel, egyre stabilabb finanszírozási háttérrel, és ez reménnyel tölt el bennünket a vajdasági magyarság hosszú távú megmaradását illetően” – mondta az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy az új magyar állampolgárok száma már elérte a félmilliót. Hozzátette, hogy akik az idei év végéig állampolgárságot igényelnek, a jövő évi magyarországi választásokon is részt vehetnek.

Egyre több az áldozat
2275-re emelkedett a Haiyan tájfun hivatalosan számon tartott halottainak száma a Fülöp-szigeteki hatóságok tegnapi közlése szerint. A segélyszállítmányok akadoznak, és a katasztrófa sújtotta területeken erőszakos fosztogatások történtek. A hivatalos adatok szerint 3655 ember megsérült, 80-at eltűntként tartanak nyilván. A Vöröskereszt viszont 22 ezerre, a Google pedig 65 500-ra becsülte az eltűntek számát. Benigno Aquino elnök azt mondta, hogy 2000 és 2500 között van a halottak száma, s a tízezer áldozatról szóló előző becslések túlzóak. Segélyszervezetek tegnap bírálták az elnök szavait, és kitartottak korábbi becsléseik mellett. Leyte tartományban az elkeseredett túlélők élelmiszer- és gyógyszerraktárakat fosztogattak, vízvezetékeket ástak ki, egy helyen pedig tűzharcba keveredtek a hadsereggel. A fosztogatások tegnap szedtek először halálos áldozatokat, amikor egy több ezer ember által megrohant állami rizsraktár fala kidőlt, és nyolc embert maga alá temetett. * Az ENSZ szerint a Haiyan tájfun – minden idők egyik legerősebb vihara – több mint 11 millió embert érintett, 673 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására. A német CEDIM kutatóintézet jelentése 8–19 milliárd dollár közé becsülte a vihar által okozott gazdasági kár mértékét. * A Baptista Szeretetszolgálat háromtagú humanitárius csapata kedd éjszaka már megérkezett Taclo­banba, és azonnal elkezdte a túlélők segítését. * A magyar Kül­ügyminisztérium közölte, nincs újabb információja a Fülöp-szigeteken tartózkodó magyar állampolgárokról, jelentkezett viszont egy, az országban élő magyar, aki felajánlotta segítségét, nyelv- és helyismeretét.

Az idei Lőrincze-díj kitüntetettjei
Bősze Péter onkológus, nőgyógyász és Kiss Jenő nyelvész, akadémikus kapta idén a Lőrincze-díjat a magyar nyelv napján, a tegnapi tudományos ülés nyitányaként a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az 1989-ben alakult Anya­nyelvápolók Szövetsége évente ítéli oda a Lőrincze Lajos nyelvészről, tanárról, híres nyelvművelőről elnevezett díjat. Grétsy László nyelvész, az Álljunk meg egy szóra! című legendás tévéműsor egykori vezetője, a civil szervezet tiszteletbeli elnöke emlékeztetett arra, hogy jubileumi díjátadás az idei, mert húsz éve halt meg Lőrincze Lajos. A róla elnevezett, szintén húszéves díjat eddig 41-en kapták meg. Grétsy László kiemelte, hogy Bősze Péter onkológus, nőgyógyász, a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat alapító-főszerkesztője múlhatatlan érdemeket szerzett az orvosi nyelv érthetővé tétele területén. A nyelvész megjegyezte: Bősze Péter tizenkét éve szerkeszti a lapot, amelyet az érdeklődőknek ingyen elküld. Konok következetességgel elérte, hogy a Semmelweis Egyetemen éves szemeszter legyen a magyar orvosi nyelvről. Eddig több mint ezer fiatal tett eredményes vizsgát ezen a stúdiumon – hangsúlyozta. Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár, a szövetség ügyvezető elnöke méltatta Kiss Jenő nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Nyelv­tudományi Társaság elnöke munkáját, amelyet az anyanyelv ápolásáért otthon és a határokon túl végzett. A professzornak jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában – emelte ki.