Világszínvonalú kutatóközpont Budapesten
A magyar tudomány történetében először dolgozhat együtt több mint félezer kutató egy közös, világszínvonalú épületben – mondta el a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) tegnapi megnyitóján Budapesten az intézmény főigazgatója.
Keserű György Miklós hozzátette, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) kötött megállapodásoknak köszönhetően a lágymányosi Infoparkban Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentruma jött létre, amelyben ezer tudós és fejlesztő kutathat együtt. * Nem csupán egy új épület, hanem új kutatói szemlélet jöhet létre az MTA TTK felépítésével – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke. * Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre – mondta Orbán Viktor kormányfő az új épület átadásán.
Kósa országgyűlési képviselő maradna
Kósa Lajos országgyűlési képviselőként folytatná politikai pályáját, négy polgármesteri ciklus után jövőre nem indul a debreceni városvezetői posztért. „Debrecent szolgálni, ez az én feladatom, bármilyen poszton is” – fogalmazott a fideszes politikus tegnap Debrecenben, ahol mintegy négyszáz meghívott előtt értékelte az elmúlt tizenöt évet. A vezető kormánypárt ügyvezető alelnöke azt mondta, jövőre új korszak kezdődik az állam és az önkormányzatok kapcsolatrendszerében, és hosszú töprengés után döntött úgy, hogy a parlamentben szolgálja tovább Debrecent.
Belgrádban az EP munkacsoportja
Először ült össze az Európai Parlament (EP) és a szerbiai parlament Szerbia európai uniós csatlakozását előkészítő munkacsoportja tegnap Belgrádban. A parlamentáris bizottság – amely a Szerbia és az Európai Unió közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazását segíti és követi – 30 fős, a tagok felét az Európai Parlament, felét a szerbiai parlament adja. A bizottság társelnöke Eduard Kukan EP-képviselő és Ivan Andric szerb parlamenti képviselő. A találkozón részt vett Gál Kinga és Schöpflin György néppárti EP-képviselő is, akik főleg kisebbségi kérdésekre hívták fel a figyelmet.
Huszárszobor Szlovéniában
Hende Csaba magyar és Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter együtt avatta fel tegnap a szlovéniai Budanjéban a kétszáz éve ott elhunyt Rostás Pál magyar huszár közadakozással felújított szobrát. Az olasz–szlovén határ közelében tartott megemlékezésen Hende Csaba büszkeségét fejezte ki azért, hogy „olyan szomszédjaink vannak, akik 200 évig nem felejtették el egy magyar huszár emlékét”. * Rostás Pál 1813. október 3-án a Napóleon csapatai elleni harcokban hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen küzdött az 5. Radetzky-huszárezred közhuszáraként. Az akkori Wippach – ma Vipava – lakói szemtanúi voltak a túlerővel szembeni kiállásának, ezért a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé emléket emeltek. A helyi lakosok és az egykori bajtársak gyűjtéséből 1845-ben életnagyságú szobrot állítottak. Az alkotást 1920-ban a megszálló olaszok megrongálták, ezzel azonban az olaszokkal szembeni ellenállás példája lett és egyben szlovén hőssé is vált.
Új Eco-kötet magyarul
Kitalált, de az emberek által mégis valóságosnak hitt helyszínek, többek között Atlantisz, Eldorádó vagy Lemuria történetét vizsgálja Umberto Eco legújabb, A legendás helyek és földek története című kötete, amelyet az Európa Könyvkiadó a világpremierrel egy időben jelentetett meg magyarul. A kötet Umberto Eco negyedik albuma, amely egy sorozatba illeszkedik A szépség történetével, A rútság történetével és A lista mámorával – mondta el a gazdagon illusztrált, 480 oldalas könyv tegnap esti budapesti bemutatóján Barna Imre, az Európa Könyvkiadó főmunkatársa, a kötet szerkesztője. Klaniczay Gábor történész szerint a négy munkát hasonló felépítésük mellett Ecónak az az enciklopédikus igénye köti össze, hogy „a tudás mindenségét egyfajta rendszerbe foglalja”.