A földi élet legkorábbi nyomait rejtheti a nyugat-ausztráliai Pilbara régió -- állítják ausztrál szakemberek, akik szerint a mostani felfedezés olyan áttörést jelenthet, amely segíthet a kutatóknak a Naprendszer jobb megértésében.
A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport komplex mikrobiális ökoszisztéma nyomaira bukkant a régió majdnem 3,5 milliárd éves, jó állapotú üledékes kőzeteiben. A Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatójaként dolgozó David Wacey szerint a mikrobiális hatás által formált üledékszerkezetekre a pilbarai Dresser-formációban bukkantak rá.
Ezek lehetnek a földi élet legkorábbi bizonyítékai. Magukat a sejteket már nem, de a maradványukat jelentő széntartalmú anyagokat azonban még látni lehet – mondta a szakember. Wacey szerint az eredmények új betekintést engednek a mikrobák hajdani életébe. „Amíg a mikrobák éltek, kölcsönhatásban álltak az élőhelyükként szolgáló üledékkel, és apró közösségeket hoztak létre, ahol aztán mindannyian egymás segítségére voltak abban, hogy túléljék az akkori rendkívül durva környezeti feltételeket.”
A nyugat-ausztráliai Pilbara régió ideális kutatási területet jelent, az ottani kőzetek ugyanis hihetetlenül sokáig rendkívül stabil környezetben voltak. Valószínűleg ezek a Föld legrégebbi, jó állapotban fennmaradt üledékes kőzetei – hangoztatta a kutató, aki szerint a kutatócsoport eredményei hasznosak lehetnek az űrkutatás számára is. „A marsjárók is a mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek után kutatnak odafent” – mondta, hozzátéve: amennyiben a most felfedezett mikrobák valóban a kezdeti időkből származnak, akkor a jelenlegi marsi környezethez nagyon hasonló feltételek közt élhettek. Wacey szerint a Marsról származó mintákat a jövőben a Pilbarában begyűjtöttekhez hasonló módon lehetne vizsgálni.
