A román és a bolgár munkavállalók nagy-britanniai letelepedését korlátozó, januárban lejáró átmeneti intézkedések további ötévi meghosszabbítását kezdeményezte a kormányzó brit Konzervatív Párt több képviselője.
Az indítvány, amelynek bizottsági tárgyalása tegnap kezdődött, néhány héten belül az alsóház elé kerülhet szavazásra. A román és a bolgár állampolgárok nagy-britanniai munkavállalását korlátozó intézkedések hatálya a hétévi átmeneti időszak után január 1-jével lejár, a kormány bevándorlási törvénytervezetéhez benyújtott módosító indítvány azonban 2018 decemberének végéig javasolja kiterjeszteni a korlátozásokat. A brit belügyminisztérium szóvivője a Daily Mail konzervatív napilap közlése szerint kijelentette, hogy az uniós csatlakozási szerződés alapján a brit kormánynak nem áll módjában a korlátozások meghosszabbítása. A belügyi szóvivő hozzátette: a brit kormány arra összpontosít, hogy elejét vegye az EU-n belüli szabad munkaerő-áramláshoz kapcsolódó visszaéléseknek.
Nagy-Britanniában mindazonáltal – éppen a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása. A múlt héten még a brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is látványos hibának minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után. A 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt jelenlegi vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband is kijelentette nemrégiben, hogy a Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti korlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A brit belügyminisztérium akkori előrejelzése évi 5–13 ezerre taksálta az új EU-tagállamokból érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1–1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában. A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről is rendszeresen elhangzott az utóbbi hónapokban az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos szóvivője a vitát kommentálva a minap azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok hatalmas többsége többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.
