Lee Edwards az MTI washingtoni irodájához helyi idő szerint pénteken este eljuttatott levelében felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László a szabadság és a demokrácia nemzetközileg elismert harcosa, aki 2009-ben megkapta az alapítvány Tru­man–Reagan Szabadságé­r­mét. Rámutatott, hogy noha politikájának megfelelően az alapítvány nem avatkozik szuverén államok belügyeibe, védelmébe veszi az általa kitüntetésben részesített olyan elismert személyiségeket, amilyen Tőkés püspök, amikor súlyos sérelem éri őket. A levél emlékeztetett: Tőkés Lászlónak az 1989. december 15–16-i romániai forradalomban játszott sze­repe jól ismert, és vitán felül áll. Ezért részesült – Václav Havelhez, Lech Walesához és II. János Pál pápához hasonlóan – az alapítvány legmagasabb kitüntetésében. Nem sokkal később kapta meg Tőkés László a Románia Csillaga Érdemrendet. Az alapítvány elnöke igazságtalannak és alaptalannak nevezte az érdemrend becsületbíróságának a kitüntetés visszavonását indokoló állításait, amelyek szerint Tőkés László „alkotmányellenes” magatartást tanúsított, és „megsértette az európai értékeket”. „Az alapvető európai értékek és Románia alkotmánya magukban foglalja a szólás szabadságát és azt a jogot, hogy valaki vitatott kérdésekben felemelje a szavát. A nyílt és nyilvános vita engedélyezése a működő demokrácia és alkotmányosság része, amit nem szabad megváltoztatni” – mutatott rá a levél. Edwards felszólította a román elnököt, hogy a becsületbíróság határozatának és a kitüntetés visszavonásának elutasításával bizonyítsa elkötelezettségét a szólás szabadsága és a demokratikus ér­tékek iránt.
Az Amerikai Magyar Koalíció, A legnagyobb egyesült államokbeli magyar ernyőszervezet vezetője az MTI-hez vasárnap eljuttatott levélben emlékeztetett: 2009-ben, a romániai forradalom 20. évfordulóján – amikor Băsescu a Románia Csillaga Ér­demrendet adományozta Tőkésnek – Barack Obama amerikai elnök személyes nyilatkozatban üdvözölte a püspököt. Maximilian Teleki elnök mélyen nyugtalanítónak nevezte, hogy csaknem negyedszázaddal a kommunizmus bukása után a demokratikus Románia gyakorlatilag megfosztaná Tőkés püspököt a szólás szabadságának alkotmányos jogától. Az elismerés visszavonásának ugyanis az az üzenete, hogy „a mai Romá­niában, amely demokratikus ország, a NATO és az Európai Unió tagja, egy román állampolgárnak nem lehet megengedni, hogy az emberi jogok és a történelmi kisebbségének autonómiája iránti elkötelezettségéről beszéljen megfélemlítés, diszkrimináció és a hivatalos zaklatás nélkül”. Az AMK elnöke rámutatott, hogy szervezete teljes mértékben egyetért Lee Ed­wards, a washingtoni Kom­munizmus Áldo­zata­inak Emlékműve Alapít­vány elnöke levelével, amely szerint a Románia Csillaga Ér­demérem becsületbíróságának azon döntése, hogy Tő­kés László szavai alkotmány­ellenesek és megsértették az európai értékeket, igazságtalan és alaptalan. „A kitüntetés visszavonásával önök ugyancsak tagadják annak szimbolikus értékét minden román 1989-ben tanúsított hősiességének és példátlan egységének elismerésében, ami segített legyőzni Ceauşescu diktatúráját. Ezzel ellentétben, ha engedélyezné a vitatott témák megvitatását, Románia megerősítené elkötelezettségét a működő demokrácia és saját alkotmánya iránt” – írta Teleki.
A szervezet elnöke az AMK nevében arra kérte Traian Băsescut, semmisítse meg a becsületbíróság határozatát, és ezáltal mutassa meg saját országa állampolgárainak és a szabad világnak, hogy a Romániában min­denkit megillet a szólás és a lel­kiismeret szabadságának elidege­níthetetlen joga. Maximilian Teleki az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az AMK az amerikai külügyminisztériumhoz és a kongresszus tagjaihoz is eljuttatja a politikailag motivált határozattal szembeni állásfoglalását. Hangot adott meggyőződésének, hogy a román elnöknek jogában áll egyet nem érteni Tőkés László kijelentésével, de nincs joga korlátoznia a szólás szabadságát.