Magyar állampolgárságú erdélyiek

2013. november 29., péntek, Közélet

Az erdélyi magyarok egyharmada már igényelte a magyar állampolgárságot, 2014 májusára várhatóan 260 000 erdélyi magyar rendelkezik majd azzal, és becslések szerint várhatóan 65–80 ezren szavaznak majd a magyarországi országgyűlési választáson – ismertették tegnap Sepsiszentgyörgyön a kolozsvári Nemzeti Kisebb­ségkutató Intézet felmérésének eredményeit.

Az Erdélyi magyarok a magyarországi és a romá­niai politikai térben című kutatás eredményét Kiss Tamás szociológus mutatta be tegnap délután a városházán. Míg Romá­niában a moldovai és az ukrajnai románok támogatásával kapcsolatosan teljes a konszenzus, ezzel szemben Ma­gyar­or­szágon a határon túli magyarok támogatása jó esetben is megosztó, a támogatáspolitikai lépések jóval kisebb konszenzust élveznek, az egészségügyi ellátást például elutasítják – magyarázta.
A 2012-ben és 2013-ban az erdélyi magyarok körében végzett felmérések azt mutatják, a magyar állampolgárság kérdése teljes konszenzusnak örvend, egyharmaduk már igényelte azt, a Szé­kelyföldön valamivel nagyobb mértékben, mint máshol. Ugyanakkor főleg a mobilisabb réteg (fiatalok, magasabban képzettek) képviselői kérik a honosítást, szimbolikus és pragmatikus meggondolásból, s noha az új migrációs hullámban Magyar­ország egyre kevésbé vonzó, a magyar útlevél „tőkeként konvertálható”. A társadalomkutatók számára újdonság, hogy az erdélyi magyarok otthonosabban mozognak a magyarországi politikai rendszerben, mint a romániaiban, adataik szerint a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok 38 százaléka élni kíván szavazati jogával, ez az arány magasnak tekinthető – hangzott el. A magyarországi politikai mezőt az erdélyi magyarok ugyanakkor „barát–ellenség” viszonyrendszerben fogják fel, a döntő többség egyértelműen a Fideszt támogatja, a Jobbik támogatása elenyésző az erdélyi magyarok körében, hasonlóan az MSZP-hez. Arra a kérdésre, hogy magyarországi pártok milyen mértékben támogatják az erdélyi magyarok érdekeit, azt a választ kapták, hogy a Fidesz 57 és 66 százalékban (tavalyi, illetve idei mérés), az MSZP 5 és 4, a Jobbik 3–3 százalékot kapott. A Fideszt ugyanolyan arányban támogatják az erdélyi magyarok, mint az RMDSZ-t – vélekedett Kiss Tamás. A magyar országgyűlési választásokon, 65–80 000 voksolót modelleznek (85–86 százalékuk várhatóan a Fideszt választja), ám ez a szava­zó­szám egy országgyűlési kép­viselői mandátumhoz sem elegendő.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 599
szavazógép
2013-11-29: Közélet - :

Elbukott népszavazási kezdeményezés

A 2011 őszén a Magyar Polgári Párt (MPP) által Kovászna és Hargita megyében kezdeményezett népszavazási kísérlet elbukott. Akkor arról kívánták megkérdezni a lakosságot, akarják-e, hogy a két megye önálló területi közigazgatási egységet alkosson Székelyföld néven, s a megye ahhoz tartozzék.
2013-11-29: Belföld - Váry O. Péter:

Belföldi hírek

Németh Zsolt kérjen bocsánatot
Álláspontja felülvizsgálatára és bocsánatkérésre szólította fel Radu Podgoreanu külügyi államtitkár Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt azért a magyar or­szággyűlésben kedden elhangzott felszólalásáért, amelyben Tőkés László állami kitüntetésének lehetséges visszavonásával kapcsolatban egyebek mellett azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Băsescu államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni”. Radu Podgoreanu „a román állam egyik szimbólumának a minden alapot nélkülöző meggyalázásaként” értelmezte, és „teljességgel elfogadhatatlannak” minősítette Németh Zsolt parlamenti felszólalását.