Az Erdélyi magyar fiatalok 2013 – című kutatást ismertette Sepsiszentgyörgyön Barna Gergő kolozsvári szociológus. Az idei vizsgálat eredményeit egy 2001-ben, illetve 2008-ban készült felmérés eredményéhez is hasonlították, egyik legfontosabb következtetésük, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkezők körében növekszik a gyermekvállalási kedv, ezt viszont ellensúlyozza a migrációs szándék erősödése.
Képzés tekintetében megváltozott a fiatalok stratégiája: felismerték, hogy a hosszabb tanulási folyamat nem segíti a munkaerő-piaci elhelyezkedést (az erdélyi magyar 18–29 évesek negyede rendelkezik felsőfokú diplomával), a középiskolai és az egyetemi oktatásban erre kell felkészülni – hangoztatta az előadó. A fiatalok életszínvonala javult 2001-hez, de 2008-hoz képest is, noha jövedelmük kevésbé nőtt. Például a 18–35 évesek 99 százaléka mobiltelefont, 89 százalékuk pedig számítógépet használ, 59 százalékuk rendelkezik internetkapcsolattal az okostelefonján.
Az ifjúság legfontosabb problémái a munkanélküliség, a pénztelenség és a kilátástalan jövő, miközben nőtt azon pesszimisták aránya, akik úgy gondolják, egy év múlva rosszabbul élnek majd. Családalapítás és gyermekvállalás tekintetében előbbre kerül a függetlenedési szempont (anyagi és szakmai vonatkozásban), ugyanakkor az életkor esetében 25 évről 26-ra tolódik a családalapítás, illetve gyermekvállalás ideje. Miközben pillanatnyilag a 18–29 évesek között egyre kevesebb fiatalnak van gyermeke, a társadalomkutatók érdekes fejleménynek tartják, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem vagy csak egy gyermeket akarnak. Az erdélyi magyar fiatalok kétharmada két gyermeket szeretne, míg húsz százaléknyian azt mondják, három vagy akár több gyermeket is vállalnának. Főként az újdonság, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkezők, a jobb anyagi körülmények között élők nagyobb családot, több gyermeket vállalnának, esély mutatkozik így arra, hogy ellensúlyozni lehet a demográfiai fogyást – vélekedett Barna Gergő. A rossz hír viszont a migrációs érintettség növekedése, nagyon megugrott az az arány, amely azt mutatja, hogy a megkérdezettek körében hányan élnek külföldön. Ugyanakkor a fiatalok közül többen (43 százaléknyian) tervezik azt, hogy kipróbálják az időszakos külföldi munkát, miközben a turisztikai, tanulási céllal történő külföldi tartózkodás csökken. Külföldi munkavállalás tekintetében megváltoztak a célországok: a 18–29 évesek 30 százaléka Németországot és Ausztriát választaná, Magyarországra 19 százaléknyian mennének, harmadik helyen (17 százalékkal) pedig Anglia, Írország és Skócia szerepel.
