– jelentette be tegnap Victor Ponta kormányfő, aki levélben kért magyarázatot és találkozást az államfőtől, hogy megoldást próbáljanak keresni a helyzetre. A megbeszélésre tegnap délután került sor, ott volt Mugur Isărescu, a jegybank igazgatója, továbbá a pénzügyi és a költségvetési miniszter is, az álláspontok azonban nem közeledtek.

A románokra bízzák a hiánycélt
A Nemzetközi Valutaalap a román hatóságokra bízza, hogy milyen intézkedéseket hoznak az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében – olvasható abban a közleményben, amelyet a washingtoni pénzintézet romániai képviselete tett közzé tegnap, miután Traian Băsescu elutasította annak a szándéklevélnek az aláírását, amelyről a kormány november elején állapodott meg a Valutaalap küldöttségével. A szándéklevél tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyeket Románia vállalt azért, hogy újabb kétéves futamidejű elővigyázatossági hitelt kapjon. Az államelnök bejelentése negatívan hatott a lej árfolyamára, az előző naphoz képest 0,73 százalékkal drágult az euró.

Nyugdíj- és béremelés jövőtől
Bemutatta tegnap a jövő évi állami költségvetési tervezetet Victor Ponta kormányfő a parlamentben. A kormány 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel és ugyancsak 2,2 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A bevételt 230 milliárd lejre tervezték, amiből mintegy 40 milliárdot költenek beruházásokra. 2014-ben 3,76 százalékkal emelik a nyugdíjakat, 800-ról 900 lejre a minimálbért (két lépésben), ami 900 ezer ember jövedelmére hat ki kedvezően, és 5 százalékkal a garantált minimáljövedelmet. A gyakorló orvosok és a kezdő tanárok jelentősebb béremelésre számíthatnak. A társasági adó és a személyi jövedelemadó 16 százalékos marad, az áfa pedig 24 százalékos, csak a kenyérfélék esetében kilencszázalékos. 2,5 milliárd lejjel többet kap az egészségügy, de az oktatásban és művelődésben elkezdett beruházások folytatására is lesz pénz. A parlament két háza rövid óra alatt elfogadta a tervezet mind az 52 cikkelyét, visszautasítva minden újonnan benyújtott módosító javaslatot. A vita a mellékletek megtárgyalásával folytatódik.

A kormány autópálya-stratégiája
Románia 15 legnagyobb városát akarja a következő öt évben autópályával összekötni a kormány, az erre vonatkozó stratégiát tegnap ismertette a kormányfő, aki szerint a 2014–2020-as európai költségvetési időszakban Románia hárommilliárd eurós támogatást hívhat le a közlekedési és 1,8 milliárd eurót a regionális fejlesztési alapokból autó­pálya-építésre. Maga a kormány az üzemanyagra kivetett jövedéki adóból évi 750 millió eurót kíván erre fordítani, egyes szakaszok megépítéséhez pedig magánbefektetőket próbál megnyerni. A cél az, hogy megteremtsék az autó­pálya-összeköttetést a történelmi régiók között 2018-ig, amikor a Román Királyság és Erdély egyesülésének száz­éves évfordulóját ünneplik. Ponta szerint a 2007–2013-as időszakra elkülönített uniós költségvetési forrásokból finanszírozzák – és 2015-ig befejezik – a dél-erdélyi autópálya megépítését a magyar határtól Nagyszebenig, a fel nem használt uniós pénzeket pedig Brüsszel jóváhagyásával a Torda–Szászsebes sztráda megépítésére fordítják. Janu­árban írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres–Maros­vásárhely szakaszra. A Kárpátokat átszelő első autópályát Brassó és Ploieşti között magánbefektetők bevonásával építenék meg, elhalasztanák viszont az európai úthálózat részét képező Nagyszeben–Piteşti szakasz megépítését. A Brassót Nagyszebennel összekötő pályát a regionális fej­lesztési alapokból kívánják megépíteni. Ugyan­csak Bras­sótól indulna – és Háromszéken keresztül Jász­vásárig vezetne – a Moldvával összeköttetést teremtő első autópá­lya, amelyet regionális fejlesztési és részben kohé­ziós alapokból akarnak finanszírozni. Az észak-erdélyi autó­pá­lyának a magyar határtól Berettyószéplakig terjedő, félkész szakaszát 2015-ig költségvetési forrásokból fejeznék be, onnan Gyaluig magánbefektetők bevonásával.