Elfogadták a 2014-es költségvetést
Rekordsebességgel, egyetlen napos plenáris vita után elfogadta tegnap a parlament a 2014-es állami költségvetést. A konkrét összegeket tartalmazó – esetenként kötetnyi terjedelmű – mellékleteket tíz óra alatt szavazta meg a képviselőház és a szenátus összevont ülése, elutasítva a több mint kétezer módosító indítvány túlnyomó többségét.
A büdzsét más években hetekig vitatta a parlament plénuma, és az ezt megelőző szakbizottsági véleményezést is beleszámítva a költségvetési vita másfél hónapot is igénybe szokott venni – közölte Márton Árpád képviselő. Az RMDSZ az eljárás mellett a szociális ellátásra és beruházásokra vonatkozó elképzeléseket is kifogásolja, és nem is szavazta meg a tervezetet. Az SZLSZ azért sürgette, mert Traian Băsescu államfő többször is bejelentette: visszaküldi megfontolásra a költségvetési törvényt, ha a kormány nem tesz le az üzemanyagra kivetett jövedéki adó literenként hét eurócenttel való növeléséről, amelyről az országnak készenléti hitelkeretet biztosító Nemzetközi Valutaalappal egyezett meg. Az államfőnek húsz napja van annak mérlegelésére, hogy kihirdeti-e a költségvetési törvényt. Amennyiben visszaküldi megfontolásra, és a parlament változatlan formában fogadja el, még alkotmányossági óvást is emelhet ellene, így a parlamenti sietség ellenére elképzelhető, hogy Romániának – ahogy azt a helyi szabályok rögzítik – az idei költségvetési törvénnyel kell megkezdenie a 2014-es évet. A szavazás után Victor Ponta kormányfő kijelentette: a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége csak a 2014-es büdzsé kihirdetése után jön majd Romániába, addig nem. A kormányfő szerint a jelenlegi politikai válság két-három héten belül megoldódik, miután a parlament ismét megszavazza a költségvetést, és a nemzetközi szervezetek megértik, hogy „ilyen a romániai együttélés, az államfő időnként megsértődik, de ez elmúlik”.
Nő a nyugdíjpont értéke
Tegnap megszavazta a parlament a jövő évi társadalombiztosítási törvénytervezetet. A vitán Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondta: a nyugdíjpont értéke 2,75 százalékkal, 790,7 lejre nő. Egy liberális honatya szerint jövő év második negyedétől csökkentik a tb-járulékot, és megszűnik a munkacsoportokkal kapcsolatos diszkrimináció. A parlament nem fogadott el módosító javaslatokat a tervezet cikkelyenkénti vitáján. Victor Ponta kormányfő hangsúlyozta, hogy a nyugdíjakat és béreket csak akkor lehet emelni január elsejétől, ha Băsescu államfő kihirdeti a társadalombiztosítási törvényt, és csak az állami költségvetést küldi vissza a parlamentbe.
Emelik a nők nyugdíjkorhatárát
A kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a törvénytervezetet, amely egyenlőséget teremt a nők és férfiak nyugdíjazása között. Eszerint az 1971 januárjában vagy ennél később született nők is 65 évesen – 2035-ben – mehetnek nyugdíjba, mint férfi kortársaik. Nyugdíjra legkevesebb 15 évi bejegyzett munkaidő után lesz jogosult valaki, egésznek a 35 éves munkaviszony számít. Kedvezményes nyugdíjazást csak három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet kérni, de erre az időszakra csak részleges nyugdíjat adnak. A nők jelenlegi nyugdíjkorhatára 63 év, ezt fokozatosan emelik 65-re. Mariana Cîmpeanu munkaügyi miniszter azzal magyarázta a módosítást, hogy „mi, nők az egyenlőségért harcoltunk”, és a kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer is ezt követeli. Victor Ponta kormányfő az európai gyakorlatra és elvárásokra hivatkozott. A tervezet bírálói szerint a nemek közötti egyenlőség kihirdetése nem fogja betömni a nyugdíjrendszer egyre szélesebben tátongó réseit, a várható romániai életkor pedig több évvel elmarad azoktól az országoktól, ahol magasabb a nyugdíjkorhatár.
Fejlődött a gazdaság
A kiigazítatlan és a szezonális hatásoktól megtisztított adatok egyaránt azt mutatják, hogy a román gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban. Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint a harmadik negyedévben 1,6 százalékkal bővült a bruttó hazai össztermék az előző negyedévi értékhez képest, éves összevetésben viszont 4,1 százalékos növekedést jegyeztek. Az első kilenc havi növekedéshez elsősorban az ipar, a mezőgazdaság és az ingatlantranzakciók járultak hozzá, de jelentős szerepe volt a kivitelnek, amely gyorsabb ütemben nőtt, mint a behozatal. Az export bővülése 14 százalékos volt az import 1,5 százalékos növekedéséhez képest.