A magyar emigráció sorstörténete

2013. december 7., szombat, Közélet

Tizenhárom év gyűjtés, ezerkétszáz adatközlő, két év előkészítés, kilenc hónap megírás – az eredmény: két kötetben ezer oldalon a magyar emigráció Gazda József stílusában kollázsszerűen összeollózott interjúkból kirajzolódó sorstörténete. Ezek A harmadik ág – Magyarok a szétszórattatásban című hatalmas mű statisztikai adatai, a könyvet szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatta be a szerző a sepsiszentgyörgyi érdeklődő közönségnek.
 

  • Bogdán László és Gazda József. Albert Levente felvétele
    Bogdán László és Gazda József. Albert Levente felvétele

Bogdán László író kér­déseire válaszolva Gazda József beszélt munkamód­szeréről, az adatközlők­kel való viszonyáról, arról, hogyan sikerült bejárnia Európát, Észak-Ame­rikát, Ausztráliát min­dig a korábbi köny­veinek árából, s hogy ez a folyamat Dél-Ameri­ká­ban elakadt, mert ott már annyira kiöregedett a magyarság, hogy köny­veit eladni nem, csupán elajándékozni tudta. Így is ötvennégy ország „kitántorgó” magyarjaival beszélgetett el (ebből hét országban élő nemzettársainkkal csak telefonon), és e hosszú bolyongások, a számos interjú némely következtetések levonását is lehetővé tette – például a magyar nem­zet karakteriológiájáról.
Gazda József szerint az ellentétek jellemeznek bennünket, a sírva vigadás ugyancsak megfelelő szótársítás; sok pesszimizmus szorult belénk a történelem kudarcai révén, búsongásra haj­lamosakká lettünk, de temperamentumosak is vagyunk, duhajkodásra kap­hatóak. Vi­szont még ha a „kommunista lepratelep” tönkretett is, megbízható, munka­szerető, becsületes embereknek maradtunk meg, ez segítette a magyart szerte a nagyvilágban érvényesülni – Gazda József szerint ma­gyarnak lenni márkát je­lent, a más nemzetek nemhogy nem szeretnek, de meghajolnak előttünk. Az más lapra tartozik, hogy a világpolitikát olyan gaz­emberek irányítják, akik lefizetik a médiát, hogy blamáljanak bennünket – fűzte hozzá. Képléke­nyek, beolvadásra hajlamosak is vagyunk ugyan­akkor, és olykor bu­ta nemzet is, hiszen van egy csoda nyelvünk, amelyet némely szerteszó­ró­dottak nem adnak át gye­re­ke­iknek – és erre példákat is mondott, többek között Kazinczy Ferenc ükunokájáét. Tapasztalatai alapján az emigrációban élő magyarokra a „sikeres életutak, elégedett lelkületek” a jel­lemzőek – összegzett a szerző.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 564
szavazógép
2013-12-07: Belföld - :

Hírsaláta

NAPONTA ÉRZI MAROSVÁSÁRHELY, HOGY ROSSZUL VÁLASZTOTT. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint, aki „önálló magyar iskolába jár, fogyatékos lesz”. A városvezető e vérlázító nyilatkozata után amiatt panaszkodott, hogy Marosvásárhelyen a visszaszolgáltatások során a történelmi magyar egyházak nagyon sok ingatlanhoz jutottak, amelyeknek egy részében patinás iskolák működnek, s ezekért a polgármesteri hivatalnak bérleti díjat kell fizetnie, pedig a tulajdonos egyházak nem tartják karban az épületeket.
2013-12-07: Közélet - Mózes László:

Dokumentumfilm vargyasi mészégetőkről

Meszesek címmel készített néprajzi dokumentumfilmet egy kétfős sepsiszentgyörgyi stáb: Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente fotográfus alkotását szerda este mutatták be a megyeszékhelyi Lábas Házban. A film egy eltűnőfélben lévő népi mesterséget, a mészégetést mutatja be, szereplői vargyasiak.