Tizenhárom év gyűjtés, ezerkétszáz adatközlő, két év előkészítés, kilenc hónap megírás – az eredmény: két kötetben ezer oldalon a magyar emigráció Gazda József stílusában kollázsszerűen összeollózott interjúkból kirajzolódó sorstörténete. Ezek A harmadik ág – Magyarok a szétszórattatásban című hatalmas mű statisztikai adatai, a könyvet szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatta be a szerző a sepsiszentgyörgyi érdeklődő közönségnek.
Bogdán László író kérdéseire válaszolva Gazda József beszélt munkamódszeréről, az adatközlőkkel való viszonyáról, arról, hogyan sikerült bejárnia Európát, Észak-Amerikát, Ausztráliát mindig a korábbi könyveinek árából, s hogy ez a folyamat Dél-Amerikában elakadt, mert ott már annyira kiöregedett a magyarság, hogy könyveit eladni nem, csupán elajándékozni tudta. Így is ötvennégy ország „kitántorgó” magyarjaival beszélgetett el (ebből hét országban élő nemzettársainkkal csak telefonon), és e hosszú bolyongások, a számos interjú némely következtetések levonását is lehetővé tette – például a magyar nemzet karakteriológiájáról.
Gazda József szerint az ellentétek jellemeznek bennünket, a sírva vigadás ugyancsak megfelelő szótársítás; sok pesszimizmus szorult belénk a történelem kudarcai révén, búsongásra hajlamosakká lettünk, de temperamentumosak is vagyunk, duhajkodásra kaphatóak. Viszont még ha a „kommunista lepratelep” tönkretett is, megbízható, munkaszerető, becsületes embereknek maradtunk meg, ez segítette a magyart szerte a nagyvilágban érvényesülni – Gazda József szerint magyarnak lenni márkát jelent, a más nemzetek nemhogy nem szeretnek, de meghajolnak előttünk. Az más lapra tartozik, hogy a világpolitikát olyan gazemberek irányítják, akik lefizetik a médiát, hogy blamáljanak bennünket – fűzte hozzá. Képlékenyek, beolvadásra hajlamosak is vagyunk ugyanakkor, és olykor buta nemzet is, hiszen van egy csoda nyelvünk, amelyet némely szerteszóródottak nem adnak át gyerekeiknek – és erre példákat is mondott, többek között Kazinczy Ferenc ükunokájáét. Tapasztalatai alapján az emigrációban élő magyarokra a „sikeres életutak, elégedett lelkületek” a jellemzőek – összegzett a szerző.