Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) tegnap hangsúlyozta: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában. Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon.
Ez azt jelenti – folytatta a házelnök –, hogy nemzetközi jogi értelemben is meg-teremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban. Kövér szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a magyarországi politikai akaratképzésbe segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, ami 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.
A jövő évi európai parlamenti választásra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben. Kövér László szerint, amit nagyjából eddig is tudtak az unióról, arról most „brüsszeli papírunk” is van. Tudtuk, tapasztaltuk azt, hogy az uniónak problémaelhárító álláspontja és magatartása van az Európában számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek ügyeiben – mondta. Szavai szerint az Európai Uniót foglalkoztatja az uborka görbületének szabályozása, igen helyesen a más földrészekről bevándorló százezrek és milliók sorsa, de nem foglalkoztatja a nyelvi és kulturális önazonosságért küzdő, több tízmilliós, kisebbségi sorban élő őshonos európai ember sorsa.
A Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által egyeztetett módon, változó tartalommal és külön kezdeményezett európai polgári kezdeményezések közös sorsa a brüsszeli elutasítás lett – idézte fel, és megállapította: ezzel az unió tulajdonképpen azt üzeni, hogy a nemzeti közösségek jogvédelmi küzdelmében nem érdemes jogkövető, békés, tárgyalásos magatartást tanúsítani, mert az nem talál meghallgatásra. Úgy folytatta: az uniónak ezen üzenete erősíti a politikai szélsőségeket, a közösségi jogok erőszak útján történő érvényesítésének veszélyét. Tőlünk, magyaroktól azonban történelmi értelemben is távol áll bármiféle erőszakos jogérvényesítés – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország rendületlenül hisz a békés jogkeresés és jogteremtés esélyében. Ezért a brüsszeli elutasításnak nem azt kell eredményeznie, hogy elfordulunk Brüsszeltől, az Európai Parlamenttől (EP), hanem ellenkezőleg: a Kárpát-medencei magyarságnak a korábbiakhoz képest nagyobb létszámmal kell képviseltetnie magát az EP-ben, és még több európai szövetségest kell megnyerni az ügynek.
Kövér László megköszönte a Székely Nemzeti Tanácsnak és az erdélyi közélet szereplőinek az európai polgári kezdeményezésért végzett munkájukat, és minden erdélyi politikai erőnek, hogy félretéve belső vitáikat a százezer főt mozgósító székelyek nagy menetelésén példát mutattak összefogásból. Példát mutattak Európának a békés elszántságból, és erőt, önbizalmat sugároztak a jogaikért küzdő minden Kárpát-medencei magyar közösségnek. Ez a magyar autonómiához, az egyenlő méltósággal élhető élethez vezető út, ha kitartunk rajta, célba fogunk érni – fogalmazott.
A KMKF állásfoglalása szerint tagjai fontos feladatnak tekintik, hogy minél több külhoni magyar állampolgárt és minél eredményesebben szólítsanak meg a magyarországi parlamenti választáson való részvétel érdekében. A közjogi egység akkor válhat teljessé, ha a közügyek alakítása is együtt történik, hiszen a magyar nemzet jövőjének alakításában minden nemzettárs szava számít – olvasható. A fórum fontosnak tartja az RMDSZ által a román parlamentben támogatott decentralizációs törvényt, mivel az is hozzájárul az erdélyi magyarság megmaradásához, boldogulásához. Elfogadhatatlan ugyanakkor minden olyan, a romániai területi és közigazgatási átalakítással kapcsolatos terv, amely nem tartja tiszteletben a történelmi régiókat, hátrányosan érinti az erdélyi magyarokat és ellentmond az európai előírásoknak. Támogatták a dokumentumban a romániai magyar közösség törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa. A zárónyilatkozatban a fórum tiltakozott azon romániai törekvés ellen, amely a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására irányul, és aggodalommal vették tudomásul, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakítása továbbra sem rendeződött. A KMKF megütközéssel fogadta, hogy a román miniszterelnök kezdeményezte a Románia Csillaga Érdemrend visszavonását Tőkés Lászlótól.
