50.Egyetemes magyar sport – Lapozgató

2013. december 9., hétfő, Sport

Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
 

December 9. Ma hetvenhat éves Barabás András közép- és hosszútávfutó, a római olimpián (1960) 1500 és 5000 méteren, Tokióban (1964) pedig 5000 méteren állt rajthoz Románia színeiben. Sajnos, sem itt, sem ott nem jutott döntőbe. * Ötven éve hunyt el Széchy László vívó, az 1924-es második párizsi olimpián ezüstérmet nyert magyar kardcsapat tagja. * 1917. december 9-én született Budapesten Lemhényi Dezső egykori vízilabdázó, két olimpia résztvevője. 1948-ban ezüst-, 1952-ben aranyérmet szerzett a magyar válogatottal. A magyar bajnokságban 6 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérem a teljesítménye. Edzőként dolgozott Franciaországban, Kanadában és természetesen Magyarországon. Budapesten hunyt el 2003. december 4-én. * 1949. december 9-én született Szekszárdon Orbán László ökölvívó, a müncheni olimpia (1972) ezüstérmese könnyűsúlyban. Az Európa-bajnokságokon szerzett egy aranyérmet (Buka­restben) és egy bronzérmet (Madridban). Háromszoros magyar bajnokként vonult vissza. 2009. július 15-én hunyt el Buda­pesten.
December 10. Hetvenedik születésnapját ünnepli ma Szücs Lajos, a mexikóvárosi olimpián Fradi-játékosként aranyérmet szerzett labdarúgó, aki aztán négy évvel később, mint a Honvéd játékosa, tagja volt az ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak. * 1985. december 10., Irapuato, 30 000 néző előtt: Magyarország–Dél-Korea 1–0 (0–0). Barátságos találkozó. Játékvezető: Márquez (mexikói). Magyarország: Disztl P.–Sallai, Kardos, Garaba, Róth (Gyimesi, 46. p)–Nagy A., Détári, Herédi (Péter, 61. p)–Kiprich (Mészáros, 67. p), Bognár Gy. (Dajka, 46. p), Hajszán (Kovács K., 46. p). Szövetségi kapitány: Mezey György. Dél-Korea: Cso Bjung Duk–Pak Kjung Hun, Dzsung Jong Hvan, Cso Jang Dzseung (Ju Bjung Ok, 47. p), Kim Pjung Szuk (Dzsung Jong Szu, 28. p)–Pak Csang Szun, Cso Kvang Rae, Kim Szam Szu (Li Tae Ho, 64. p), No Szu Dzsin (Cso Min Kuk, 64. p)–Kim Ju Szung (Bjun Bjung Ju, 73. p), Kim Jong Bu. Gólszerző: Kiprich (55. p – tizenegyesből). * 1928. december 10-én született Komáromban Farkas Béla ökölvívó, két olimpia (1948, London és 1952, Helsinki – mindkettőn helyezetlenül zárt) résztvevője. Az Universiadékon szerzett egy ezüstérmet 1951-ben, és egyszer a negyedik helyen végzett (1949).
December 11. Ma negyvenkilenc éve született Marosludason Kovács Ella atléta, két olimpia résztvevője, mindkétszer Románia színeiben, Szöulban (1988) helyezetlenül zárta a 800 méteres síkfutást, Barcelonában (1992) viszont a táv döntőjét a hatodik helyen zárta. * Nyolcvanegy éve született a Helsinki olimpián (1952) aranyérmet nyert magyar öttusa-válogatott tagja, Kovácsi Aladár. * 1971. december 11-én kezdődött Hollandiában a IV. női kispályás kézilabda-világbajnokság, melyen bronzérmet szerzett a magyar válogatott: Babayné Drozdik Erzsébet, Bujdosó Ágota, Csíkné Horváth Klára, Elekné Rothermel Anna, Fleckné Babos Ágnes, Jülingné Kovács Éva, Lakiné Tóth Harsányi Katalin, Nyári Erzsébet, Polszter Mária, Sterbinszky Amália, Szabó Ilona, Szőkéné Bognár Erzsébet, Takácsné Giba Márta, Tomann Rozália, Tóth Harsányi Borbála. * A 2004-es bécsi rövid pályás úszó Európa-bajnokság magyar érmesei: arany: Cseh László (400 m vegyes), Risztov Éva (400 m vegyes), ezüst: Cseh László (200 m vegyes), bronz: Cseh László (100 m hát), Hosszú Katalin (400 m vegyes). * 1951. december 11-én született Szolnokon Deme József kajakozó. Három olimpián képviselte hazája színeit. 1972-ben (München) ezüstérmes lett K2-1000 m-en, 1976-ban (Montreal) és 1980-ban (Moszkva) egyformán az 5. helyen érkezett célba K2-500 m-en, illetve K4-1000 m-en. Sokkal eredményesebbnek bizonyult a világbajnokságokon, 1973-ban két aranyérmet nyert (K2-1000 m és K4-1000 m), 1974-ben ezüstérmet szerzett a K2-500, illetve bronzérmet a K4-1000 m-en, 1975-ben pedig két bronzérmet vehetett át a K2-500 és a K4-1000 m döntője után. * 1953. december 11-én született Budapesten Békési Ilona tornász, aki 1968-ban Mexi­kóvárosban olimpiai 5. helyezett volt a magyar csapat tagjaként, 1972-ben a müncheni játékokon bronzérmes, felemás korláton pedig az igen előkelő 5. helyen végzett. Az 1970-es ljubljanai világbajnokságon 6. helyen végzett a csapattal, az 1971-es minszki Európa-bajnokságon pedig 4. lett egyéni összetettben és felemás korláton, 5. helyezett talajon és gerendán, 6. helyezett pedig ugrásban.
1936. december 12-én született Temes­váron a női magasugrás koronázatlan királynője, Balázs Jolán. Édesapja, Frigyes lakatos, édesanyja, leánynevén Bozsó Etel, háztartásbeli. „Édesapám – vallotta egy beszélgetésünk alkalmával a tizenötszörös világcsúcstartó – a magyar hadseregben harcolt. Orosz fogságba esett, aztán mivel magyar katona volt, Magyarországra került a fogsága után. És Pesten telepedett le. Édes­anyám egyik testvére Debrecenben, a másik Sze­geden élt. Mi édesanyámmal Temesváron ragadtunk, hiába igyekeztünk édesapámhoz, nem mehettünk. Elszakadva egymástól, a rokonoktól, Temesváron kissé idegenként éltük életünket.” Jolán édesanyjától tanulta meg a mások iránti tiszteletadást, szeretetet, és ő tanította meg a munkaszeretetre is. Ő és a kedves szomszédasszony, Tóth néni, akinek bizony sokszor segített újságot árulni. Ezt a kis közösséget egészítette ki a másik szomszédasszony, Ernst Lujza, aki az idő tájt az ország legjobb vágtázója – háromszoros (1946, 1947, 1948) országos bajnok 100 méteres síkfutásban, 1948-ban 200 méteren is – és ötpróbázója. Ezek után szinte mondani sem kell, hogy a kis Jolit Ernst Lujza indította el a világ nagy stadionjai felé. Bizonyítékként álljon itt egy történet: 1948 tavaszának egyik délutánján Lujza meghívta Jolit egy házi „filmvetítésre”. A pergő filmszalag az országos bajnokságot és benne Ernst Lujza ötpróbaversenyét elevenítette fel. Amikor a szobában felgyúlt a lámpa, Joli maga körül látta a filmben ügyeskedők egy részét, többek között egy magas, szőke srácot, aki mint a büszke sziklabérceket uraló szirti sas, oly könnyedén, magabiztosan röpködött az egyre csak emelkedő léc fölött. (Ezt már csak zárójelben mondom el, a szőke srác Sőtér János magasugró volt, a későbbi férje, aki agyvérzés következtében hunyt el, az agyvérzés előzménye: Ceauşescu tiszt testvére alaptalanul leszidta, megalázta.) Ha neki, mármint a szőke srácnak sikerült – fogalmazott magának Jolán –, miért ne sikerülne nekem is... Másnap hozzá is látott a magasság meghódításához. Kísérletét siker koronázta. Tizenötször írta át a magasugrás világcsúcsát, 176 cm-ről 191 cm-re emelve azt. Közben nyert két olimpiai (1960, Róma, 1964, Tokió), két Európa-bajnoki címet, aranyérmet (1958, Stockholm, 1962, Belgrád) és sok-sok országosat, nemzetközi vetélkedőt. Visszavonulása után a sportvezetésben dolgozott, 1988 és 2005 között ő volt a Román Atlétikai Szövetség elnöke. Nem kis érdeme van abban, hogy Sepsi­szentgyörgyön műanyag borítású pálya épült. * Ma lenne százéves Csík Ferenc, a berlini olimpián (1936) aranyérmet nyert – 100 m gyorson – kaposvári úszó. * Az 1999. december 12-én Lisszabonban véget ért rövid pályás úszó Európa-bajnokságon a német színekben rajtolt Szalai Szilvia aranyérmet szerzett a 400 méteres gyorsúszásban, Kovács Ágnes három ezüstérmet nyert (50 m mell, 100 m mell, 200 m mell). * 1982. december 12-én ért véget az NSZK-ban a népi kispályás kézilabda-világbajnokság. A bajnoki címet a szovjet válogatott nyerte, Magyarország együttese – Rácz Mariann, Őriné Györvári Györgyi, György, Nyári, Sterbinszky Amália, Krámer Ala­dárné, Gódorné Nagy Mariann, Csíkné, Vadász Józsefné, Baloghné, Angyal Éva, Gombai Katalin, Barna Ildikó, Csajbókné – ezüstérmet szerzett. * 1985. december 12., Monterrey, Tecnologico-stadion, 3000 néző előtt: Magyarország–Algéria 3–1 (2–0). Barátságos találkozó, vezette: Urrea (mexikói). Magyarország: Szendrei–Sallai, Kardos, Róth, Péter–Nagy J. (Hajszán, 61. p), Garaba (Nagy A., 46. p), Fitos–Kiprich, (Détári, 46. p), Kovács K., Bognár Gy. Szövetségi kapitány: Mezey György. Algéria: Drid–Szadmi, Megharia, Szaib (Adghigh, 46. p), Kaci Szaid–Buis, Benk­halledi, Bentajeb–Jahi, Meghisi (Khe­sami 46. p), Tlegani. Gól­szerzők: Péter (18. p), Kovács K. (25. p), Bognár Gy. (56. p), Bentajeb (62. p).
December 13. Száznégy éve született Baróton Bodosi Mihály magasugró, aki Európában elsőként szárnyalta túl a kétméteres álomhatárt – egy pécsi csapatversenyen 2.00,5 métert ugrott, de sajnos, az akkori szabályok miatt Európa-csúcsát nem hitelesíthették –, s aki a berlini olimpián (1936) képviselte magasugrásban a magyar színeket, a 12. helyen végzett. * Ma hatvanéves a tornasport „magyar vándora”, Magyar Zoltán, a lólengés kétszeres olimpiai bajnoka (1976, Montreal és 1980, Moszkva) és az összetett csapatverseny moszkvai bronzérmese. * 1961. december 13., Santiago, Estadio National, 42 000 néző előtt: Chile–Magyarország 0–0. Barát­ságos mérkőzés. Játékvezető: Moreno (uruguayi). Chile: Escuti–Valdes, R. Sánchez, Rodriguez (Carrasco, 75. p)–Cruz, Sepul­vada–Moreno (Tobar, 75. p), Toro, Landa, Fouillaux, I. Sanchez. Magyarország: Gro­sics–Mátrai, Mészöly, Sóvári–Solymosi, Sipos–Kuharszki (Farkas, 75. p), Göröcs (Bozsik, 75. p), Albert (Machos, 75. p), Tichy, Fenyvesi. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos.
December 14. Hetvenegy éve született Temesváron Falb Gyula tőrvívó, a tokiói olimpia (1964) 6. (csapat), Mexikóváros (1968) 4. (csapat) és München (1972) 7. (csapat) helyezettje. * Százkilenc éve született Petschauer Attila kétszeres olimpiai bajnok (Amszterdam és Los Angeles) kardvívó (mindkétszer csapatban). Az amszterdami játékok egyéni viadalán ezüstérmet szerzett. * 1943. december 14-én született Kaposváron Börzsey János asztaliteniszező, Európa-bajnoki ezüst- (1968, Lyon, egyéni) és bronzérmes (1972, Rotterdam, férfi páros). * Az 1997-es súlyemelő-világbajnokságon (Csianomaj) a 70 kg-os Dankó Ilona ezüstérmet szerzett szakításban, bronzérmet összetettben, a 76 kg-os Takács Mária pedig három bronzérmet nyert (összetettben, szakításban és lökésben).
December 15. Ma hatvanéves Sallay András jégtáncos, Regőczy Krisztina párja, az 1976-os olimpia (Innsbruck) 5. he­lyezettje és az 1980-as téli játékok (Lake Placid) ezüstérmese. * A 2006-os rövid pályás úszó Európa-bajnokság magyar érmesei: 200 m mellúszás: 1. Gyurta Dániel, 200 m pillangó: 2. Cseh László, 200 m ve­gyes: 1. Cseh László… 3. Kerékjártó Tamás, 400 m vegyes: 2. Cseh László, nők: 200 m pillangó: 2. Boulsevicz Beatrix, 200 m ve­gyes: 3. Verrasztó Evelyn. * 1943. december 15-én született Nógrádban Hesz Mihály kajakozó, a tokiói olimpia ezüstérmese (K1-1000 m), a mexikóvárosi olimpia bajnoka (K1-1000 m). A világbajnokságokon szerzett 1 arany- (K4-500 m) és 3 bronz­érmet, az Európa-bajnokságokon 2 arany­érmet (K1-10 000 és K1- 1000 m), két ezüstöt és 3 bronzot.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 577
szavazógép
2013-12-09: Sport - :

A IV. Kárpát Kupa (Teremfoci)

Ünnepélyes megnyitóval kezdődött a Kárpát-medence nyolc csapatát felvonultató rendezvény. Mi tagadás, a szervezők megadták a módját. A nyolc csapat két csoportra osztva kezdte meg a küzdelmet.
2013-12-09: Közélet - :

Székelyföldi kilátások

Székelyföld múltjának, jelenének és jövőjének kérdését boncolgatták a Magyar Ifjúsági Értekezlet székelyföldi konferenciáján Marosvásárhelyen a hét végén. Ugyanakkor  különböző ifjúságpolitikákat és stratégiákat elemeztek.