A Mădălin Voicu szociáldemokrata és Nicoale Păun roma kisebbségi képviselő által elő­terjesztett törvénytervezet értelmében amnesztiában részesülnének Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel sújtható bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető cselekedetekért ítélt el a bíróság.
A román jogban az amnesztia a bűntett végleges „elfeledését” jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tartana az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek vagy enyhítenek.
A szociáldemokraták által támogatott jogszabályt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ellenezte. Crin Antonescu pártelnök be­jelentette, az NLP kivonul a teremből, ha a törvényt titkos szavazással próbálják elfogadtatni. A jobbközép ellenzék szerint a szociáldemokraták azért akarják el­fogadni a jogszabályt, hogy korrupcióért elítélt politikusaik – töb­bek között Adrian Năstase volt miniszterelnök – amnesztiában részesüljenek.
A végszavazás előtt Traian Băsescu államfő levélben kérte fel a parlamentet, hogy ne aka­dályozza az igazságszolgáltatást, és tegye lehetővé annak független működését. Szerinte ugyanis az amnesztiatörvény elfogadása hi­teltelenítené a korrupció elleni harcot, és megingatná az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Az elnök szerint az amnesztiatör­vény, valamint a törvényhozóknak elő­jogokat biztosító jogszabályok miatt Románia nem számíthat kedvező igazságügyi országjelentésre az Európai Bi­zottság részéről. Az Európai Bizottság az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus keretében követi figyelemmel a román igazságszolgáltatás reformját, amelyről rendszeresen ország­jelentéseket tesz közzé. Több tagország a pozitív ország­jelentéstől tette füg­gővé, hogy támogassa Ro­mánia felvételét a schengeni övezetbe.