Külön kérte az ellenzéket, hogy a kompromisszumra jutás érdekében ne utasítsa el a részvételt, és ne a szembenállást és az ultimátumokat használja eszközként céljai elérésére. Az államfő ígéretet tett arra, hogy a vezetés kizárólag törvényes keretek között fog cselekedni, és sohasem alkalmaz erőszakot a békés megmozdulásokkal szemben. „Mint Ukrajna elnöke, aki kezeskedik az alkotmányért, megteszek minden lehetségest az ország normális működése, minden állampolgár jogainak és érdekeinek védelme, a béke és a nyugalom szavatolása érdekében” – hangoztatta Janukovics.
Nem politikai vezetőknek, hanem a kijevi főtéren tüntetőknek kell dönteniük arról, hogy az ellenzék tárgyaljon-e Viktor Janukovics elnökkel – reagált az elnök javaslatára Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője. „Csak azután lehetségesek a tárgyalások Janukoviccsal, ha erre felhatalmazást kapunk a Majdantól (a Függetlenség terén tüntetőktől)” – szögezte le a Julija Timo­senko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló párt vezető politikusa.
Janukovics javaslatát megelőzően, szerdára virradó éjjel a belügyi egységek több ezer rohamrendőre behatolt a kijevi Füg­getlenség terére – közkeletű nevén a Maj­danra –, amelynek egy részéből pajzsokkal kiszorította a tüntetőket. A megszállt területen a közterület-fenntartókkal együtt elbontották a demonstrálók barikádjait és sátrait. Később megpróbáltak rohammal bejutni a városházára, amelyet a tüntetők melegedőként, ételosztó- és elsősegélynyújtó-helyként használnak. Miután a roham hírére mintegy 25 ezer demonstráló érkezett a helyszínre, a rohamrendőrök visszavonultak. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) vezetője az erőszakos rendőri fellépés után kijelentette, hogy ezután nem lehet kompromisszumot kötni Janukovics elnökkel, és az ellenzék fő célja mostantól a teljes hatalomváltás.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője – aki az Egyesült Államok, az Európai Unió, illetve számos uniós tagország képviselői mellett nemtetszését fejezte ki az ukrán hatóságok erőszakos fellépése miatt – tegnap újra tárgyalt Janukoviccsal. Ashton közlése szerint az ukrán elnök ígéretet tett neki, hogy napokon belül lépéseket tesz az Ukrajnában kialakult válságos helyzet rendezésére.
Közben a német kormány képviselői is megszólaltak: Berlin elutasítja az ukrán vezetés felvetését, miszerint húszmilliárd eurós uniós hiteléért cserébe Kijev aláírná az EU-val tervezett társulási és szabad kereskedelmi szerződést. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tegnapi berlini tájékoztatóján azt mondta, úgy tűnik, a kijevi vezetés a javaslattal el akarja terelni a figyelmet arról, hogy kizárólag az ukrán kormány a felelős a jelenlegi politikai helyzet kialakulásáért. Az Európai Unió ajánlata a szerződés megkötésére továbbra is érvényes. A megállapodás után elkezdődhetnek a reformok, és élénkülne az EU és Ukrajna közötti kereskedelem, ami tartós segítséget jelentene a nehéz gazdasági helyzetben lévő országnak – fejtette ki. Megjegyezte: Ukrajna évek óta kapcsolatban áll a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha végre teljesítené a feltételeket, akkor hozzáférhetne az IMF forrásaihoz, az EU-tól pedig további 620 millió eurós „makroszin­tű pénzügyi támogatáshoz” jutna. A külügy­minisztérium helyettes szóvivője, Martin Schäfer hozzátette: Lengyelország példája megmutatja, hogy a „reformok európai útja” a fejlődés pályája, hiszen a két szomszédos országban alig húsz éve még ugyanolyan volt az életszínvonal, most már viszont az uniós tag Lengyelországban az egy főre jutó jövedelem nagyságrendekkel meghaladja az ukrán szintet.
Mikola Azarov ukrán kormányfő tegnap jelentette ki, hogy Ukrajna szeretne megál­lapodni az EU-val húszmilliárd eurós se­gély­hitelről, mielőtt aláírná a társulási és szabad kereskedelmi egyezményt. Erre az összegre ahhoz lenne szükség, hogy Ukrajna „minima­lizálja gazdaságának (a megállapodásból ere­dő) veszteségeit” – mondta a politikus.
*
Lázadnak a rohamrendőrök
Nem volt hajlandó buszra szállni és Kijevbe utazni a Berkut különleges belügyi alakulat 220 tagja az Ukrajna középső részén lévő Kirovohradból az éjjel – hozta nyilvánosságra tegnap egy helyi hírportál. „Kö­zösen úgy döntöttünk, hogy nem vagyunk hajlandók erőszakot alkalmazni békés tün­tetőkkel szemben. A fenyegetések és a kilátásba helyezett szankciók ellenére az egység összes tagja megtagadta, hogy beszálljon az autóbuszokba” – magya­rázta egyik parancsnokuk. A belügyi egységek Kijevben szolgálatban lévő tagjai ki­merültek, haza szeretnének térni – írta tegnap a Vesztyi lap. A Hrescsatik főutca egyik kereszteződésében a rohamrendőrök – a tüntetőkhöz hasonlóan – hordókban rakott tüzek mellett melegszenek, teát isznak a mínusz 15 fok körüli fagyban és szakadó hó­esésben. Néhány óránként váltják egymást a buszokban pihenő társaikkal. „Szendvicsekkel kínáljuk őket, elfogadják. A tüntetők közül óránként valaki tájékoztatja őket a hírekről, meghallgatják” – idézte a lap a tüntetések egyik résztvevőjét, a negyvenéves ivanov-frankivszki Jaroszlav Noszovicsot. Egy Ivan keresztnevű, Vinnyicjából érkezett hadnagy elmondta, hogy három hete nem volt otthon. „Az autóbuszban lakunk, két órákat alszunk, vagy az egyik bázis tornatermében, vagy az elnöki hivatal épületében. Mellék­he­lyi­sé­gekben borotválkozunk” – mesélte. A Face­book közösségi portálon megosztott fotók arról tanúskodnak, hogy néhány rohamrendőr próbál titokban kap­csolatba lépni a demonstrálókkal. A képe­ken az látszik, hogy SMS-üzeneteket írnak a mobiltelefonjaikra, amelyeket a buszok ablakán keresztül mutatnak ki az arra já­róknak. A fotókon jól olvashatók a következő üzenetek: A rendőrség a néppel van. Dicsőség Ukrajnának!, Fő, hogy ne engedjetek a provokációknak!, Zaporizzsjá­ból jöttünk, haza szeretnénk menni. Aggódik értünk a családunk.