A magyar küldöttség vezetője a találkozót követően azt hangoztatta: az utóbbi időben sajnálattal tapasztalták azt, hogy sorozatban születtek olyan intézkedések Szlovákiában, amelyek az ott élő magyarság érdekérvényesítő lehetőségeit alapvetően negatívan befolyásolják. „Ezek az intézkedések már annak a status quónak a fenntartását sem teszik lehetővé, amelyet Robert Fico miniszterelnök a kormányzás elején megígért” – szögezte le Répás Zsuzsanna. A vitatott intézkedések sorában, amelyekkel kap­csolatban nem sikerült megállapodásra jutni, Répás Zsuzsanna egyebek mellett felhozta a szlovák közoktatási törvény módosítását, amely a felvidéki magyar kisiskolák tömeges bezárásához vezethet. Rámutatott a szlovák kormányhivatal mellett működő kisebbségbizottságban beállt változásokra is. Arra, hogy a testületben csökkentették a magyar ki­sebb­ség szavazati súlyát úgy, hogy a jövőben az összes szlovákiai kisebbség hetven százalékát kitevő magyarság képviselői is csak egy, vagyis annyi szavazattal rendelkeznek mint egy alig néhány ezer főt számoló másik nemzetiség képviselője. Említést tett a szlovák kormány azon döntéséről is, amellyel az elutasította Pered (Tesedíkovo) lakóinak népszavazás által megerősített döntését, hogy városuk hivatalos megnevezéseként kapja vissza történelmi magyar nevét.
Miroslav Mojzita szerint az egyeztetés során kétségkívül „nagy vita” zaj­lott. Ám az is tény, hogy megállapították, az egy évvel ezelőtti tárgyalás jegyző­könyvében megfogalmazott ajánlásokat mindkét fél teljesíti. Hangsúlyozta: a ve­gyes bizottság a két ország kormányának tanácsadó testülete, s ebből a szempontból a találkozó nem volt felesleges, nagyon tartalmas volt, mivel szinte minden kérdésről szó esett. A peredi népszavazás eredményének elutasítását példaként felhozva hozzátette: a szlovák fél úgy véli, ez a kérdés nem tartozik a kisebbségi vegyes bizottság hatáskörébe. „A kormánynak arra, hogy nem fogadta el a népszavazás eredményét, törvény adta joga volt” – szögezte le.