VISSZASÍRJÁK A KOMMUNIZMUST. Az Inscop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság 44,7 százaléka úgy véli, a kommunizmus előnyös volt Románia számára, 44,4 százaléka szerint 1989 előtt jobban éltek, mint most. A válaszadók 45,5 százaléka látja úgy, hogy rossz hatással volt Romániára a kommunizmus. A megkérdezettek 15,6 százaléka most is ugyanúgy él, mint a kommunizmus alatt. A kimutatás alapján főként az 50 évnél idősebb korosztály vélekedik pozitívan az elmúlt rendszerről. A felmérést november 7–14 között végezték, 1055 személy megkérdezésével, hibahatára háromszázalékos. (Erdély FM)
SOHA NEM SZAVAZNA MAGYAR JELÖLTRE. Románia lakosságának elsöprő többsége hallott már a diszkrimináció fogalmáról, ám alig tud valamit a jelenség visszaszorítására létrehozott intézményről – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készített IRES-felmérésből. A megkérdezettek közel 60 százaléka valós problémának érzékeli a hátrányos megkülönböztetést, közel 70 százalékuk szerint gyakori jelenség Romániában, amely ráadásul növekvő tendenciát mutat. A válaszadók viszonyulása különböző társadalmi kategóriákhoz vagy etnikumokhoz ugyancsak diszkriminációról árulkodik. Így például 81 százalékuk nem választana polgármesternek meleg politikust, és 73 százalékuk soha nem ütné a pecsétet magyar jelöltre. Az IRES felmérése október 25. és november 6. között készült.
ELNÖKI NEM A DECENTRALIZÁCIÓRA. Szerda esti tévészereplése során az államelnök kifejtette: nem hirdeti ki a decentralizációs törvényt, ha asztalára kerül, de bízik abban, hogy már az alkotmánybíróságon elbukik. Szavaiból kiderült, hogy Traian Băsescu továbbra is az erősen centralizált állam híve, s igen félti Romániát a széteséstől. (Realitatea)
MEGKERESNI A GYENGE PONTOKAT. Erdély-szerte felméri a magyar nyelvű oktatás helyzetét a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research az Iskolák veszélyben elnevezésű kutatási program segítségével. A projekt célja rámutatni a kritikus pontokra, ahol a következő tíz évben csak speciális tervekkel menthető meg a magyar iskola. Beszterce-Naszód megyében a negatív demográfiai mutatók mellett a szakmai oktatás és a szakképzett pedagógusok hiánya is nehezíti a helyzetet. (ÚRSZ)
SZENNYEZNEK A SZÉNERŐMŰVEK, S MÉG CSAK NEM IS OLCSÓAK. Romániának húsz erőműve szerepel a legszennyezőbb európai szénfűtéses egységek toplistáján – derült ki a világ 65 egészségügyi szervezetét csoportosító brüsszeli egyesület felméréséből. A barnaszenet használó turceni-i hőerőmű a második helyen áll Európában a szennyezés szempontjából, a bulgáriai Maritszaiztok 2-es hőerőmű után. A rovinari-i erőmű a hatodik, a Drobeta Turnu-Severin-i a tizedik, míg az işalniţai erőmű a tizenkettedik Európában. A legszennyezőbb erőművek között utolsó előtti helyen szerepel a déva-marosnémeti. Románia villamosenergia-szükségletének mintegy 40 százalékát biztosítja szén felhasználásával, miközben Lengyelországban ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Az előállítási költségek nagysága szempontjából Románia a negyedik helyen áll Lengyelország, Törökország és Bulgária után.
.jpg)
