A honatyák számára „szupermentelmet” biztostó módosításokat egyre többe bírálták belföldön és külföldön egyaránt. Közben a kormányzó szövetség egy része meghátrálni látszik: a Btk. módosításának újratárgyalását kezdeményezi a Nemzeti Li­berális Párt (NLP), miután az Egyesült Államok és Románia uniós partnerei aggodalmukat fejezték ki a változtatások miatt – jelentette be tegnap a szervezet elnöke, Crin Antonescu.
Az alkotmánybírósághoz küldött beadványában a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék rámutat, a Btk. módosításai­ból következtethető, hogy bizonyos polgárok a törvény fölött állnak, nem büntethetők korrupciós cselekményekért – ez pedig összeegyeztethetetlen a jogállam működésével. Megszólaltak a civil szféra képviselői is: a Transparency International közleményében úgy értékelte, a törvényhozók azért szavaztak a Btk. módosításairól, hogy „egyenlőbbek” legyenek, mint a többi állampolgár. Az intézkedést példa nélkülinek tartják a posztkommunista Romániában, mely a jóérzést, a demokrácia értékeit és a jogállam szabályait sérti. Németország, Hollandia, illetve Franciaország bukaresti nagykövetei tegnap az alsóház jogi bizottságának tagjaival találkoztak. Bogdan Ciucă testületi elnök elmondta, a megbeszélések alatt cikkenként tisztázták a módosításokat, és várhatóan további egyeztetések következnek. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője tegnap úgy nyilatkozott: a Btk.-t érintő változtatások sértik az uniós értékeket, Románia számára pedig visszalépést, rossz döntést jelentenek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolják az ország jogos törekvéseit, hogy a schengeni övezet tagjává váljon. A politikus reményét fejezte ki, hogy az érintett jogszabály módosításai nem lépnek életbe, a keddi szavazás kapcsán pedig kifejtette, a román törvényhozás elsiette azt.
Traian Băsescu államfő, aki tegnap az Adevărul élő adásának vendége volt, úgy fogalmazott: a Btk. módosítása és az amnesztiatörvény nyomós okot szolgáltatna arra, hogy fontolóra vegye a parlament feloszlatását. Az elnök azonban reményét fejezte ki, hogy a törvényhozás végül nem fogadja el a két vitatott jogszabályt. Az államfő korábban jelezte, visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a Btk. módosítását.
Közben meghátrálni látszik a kormányzó szövetség egyik pártja is: Crin Antonescu liberális vezér szerint ő maga szerdán „részleges tájékozatlansága miatt” jóhiszeműen védte a törvényt. Hozzátette: az NLP támogatja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, de nem azon az áron, hogy ez a törvény fölé emelje őket. Rámutatott: pártja a szociáldemokrata koalíciós partnerei által támogatott amnesztiatervezettel sem ért egyet, és a továbbiakban sem járul hozzá olyan jogszabályok elfogadásához, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy a törvényhozók saját maguknak akarnak valamilyen „szupermentelmet” biztosítani.
A bírálatok kereszttüzébe került módosításokat megszavazó RMDSZ képviselői úgy vélik, az alsóház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti igaz­ságügyi miniszter „bolygatott fel”, egy kalap alá véve a közhivatalnokokat, a bírákat és a képviselőket. Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselőkre érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő, sajátos törvény alapján, amely pontosítja, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek. Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság egy határozatában megállapította: képviselő vagy szenátor nem láthat el közfeladatot. A frakcióvezető azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a korrupcióellenes ügyészség vagy a feddhetetlenségi ügynökség joghatósága alól.