Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a budapesti Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában tegnap. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyanok, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer, folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást. Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg. A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.
A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált (felvételünk), zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: „gyilkosok, hazaárulók”. A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.
A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt – így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy több más kérdésben is várják a Kúria érdemi döntését, így például az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében.
A Jobbik szerint a Kúria döntésével bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi, és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot. Volner János kijelentette: kiderült, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi.
A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett, a Kúria döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt – mondta a bankszövetség főtitkára. Kovács Levente hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően „a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk”.
A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult. A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerződéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra. A szakember szerint a tegnapi döntés alapvető kérdéseket lezárt, az elemző ezek közé sorolta például azt, hogy a szerződés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerződés. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak markáns veszteségeket kell leírni, és a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban. A mostani döntés alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás csökken – közölte. Ezért Kuti Ákos arra számít, hogy jelentős forinterősödés kezdődhet.
