A sepsiszentgyörgyi iskolahálózat küszöbön álló átszervezése a helyi tanács évzáró ülésén is szóba került, és bár érezhető volt a feszültség, vita nem tört ki. Az ülés elején az állomási Ady Endre-iskola kisdiákjai énekeltek román és magyar nyelvű karácsonyi dalokat, a teremben pedig annyian voltak, hogy nem is mindenkinek jutott ülőhely. A hallgatóság azonban lassan elszivárgott, és mire az ünnepi koccintásra került sor, a kedélyek is megnyugodtak.
A napirendben nem szerepelt az iskolákkal kapcsolatos határozattervezet, a különfélék címszó alatt azonban főként erről beszéltek. Elsőként Mădălin Guruianu kérte, hogy a kulturális autonómiát tartsák tiszteletben, és a meglévő kétharmados többség ellenére se döntsenek a román iskolákról a négy román képviselő megkérdezése nélkül. Miután az Ady tervezett bezárásáról már a nyilvánosság előtt beszélnek, a Mihai Viteazul Líceumban „maximális az aggodalom”, és érthető az igény, hogy a megbeszélésekre a román közösség helyi képviselőit is meghívják, hiszen ezek nem csupán szakmai berkekben zajlanak, Gheorghe Marinescu jelenlegi és Horia Grama volt prefektus is ott volt. Válaszában Antal Árpád polgármester elmondta: amikor a politikum beavatkozik a szakmai kérdésekbe, abból csak baj származik. A város iskolai hálózatáról a helyi tanács feladata dönteni, de eddig nincs semmi végleges elképzelés, csak elkezdődtek a tárgyalások. Át lehetne hárítani az oktatási minisztérium rendeletében megszabott átszervezési feladatot az iskolaigazgatókra, de külön-külön lehetetlen megoldani a gondokat, ezért kell egyeztetni.
Megyénk országszinten utolsó előtti helyen áll az osztálylétszámok átlagát tekintve – megyeszinten 22,06 diák az átlag, de Sepsiszentgyörgyön 20 alatt van, és itt több párhuzamos osztály működik 6, 7, 9 gyermekkel, akikért ugyanúgy kell fűteni, mint huszonötért. A város az idén 7,9 millió lejt adott ki az iskolák fenntartására (fűtésre, világításra stb.), ha jövőben a tanárok fizetésébe is be kell pótoljon, az tízmillió lej lesz, miközben a beruházási alap hatmillió. Senki nem akar egy iskolát sem felszámolni, de azzal is szembe kell nézni, hogy 1989 után 45 százalékkal kevesebb gyermek született, és ennek következményei vannak. Jelen pillanatban senki sem tudja, hogyan fog kinézni Sepsiszentgyörgy iskolahálózata a következő tanévben, de jó lenne a szakmára hagyni a megoldáskeresést. A jelenlegi tarthatatlan helyzet úgy alakult ki, hogy a politikum beavatkozott; éppen Guruianu volt az, aki a döntésre hivatott helyi tanácsot megkerülve Bukarestben kiharcolt egy pluszosztályt a Mihai Viteazul Líceumnak – emlékeztetett a polgármester, akivel ez alkalommal – ritka kivételként – Rodica Pîrvan SZDP-s tanácstag, a Constantin Brâncuşi-iskola igazgatója is egyetértett. Antal Árpád azt is elmondta: nehezményezi, hogy az EMNP kész tényként tálalta az Ady bezárását, holott ez még nincs eldöntve. A Néppártot képviselő Czegő Zoltán beismerte, hogy rosszul, pontatlanul tájékozódtak – tanárok keresték fel őket a hírrel –, és kijelentette, hogy teljes egészében elfogadja a polgármester érveit, nem kívánnak ebből politikai tőkét kovácsolni. Sztakics Éva alpolgármester beszámolt a szakoktatás és az elméleti osztályok közötti arányokról: a törvény 60–40 százalékot ír elő, ezt kéri a zömmel szakemberekből álló helyi fejlesztési bizottság is. A nyugati országokban 70–80 százalékot is elér a szakiskolák aránya, tehát a 60 százalék a minimum; a tárgyalások megkezdődtek, folytatódnak, a szakmabeliek keresik a megoldást – összegezett a polgármester, aki szerint a város iskolahálózata az elmúlt években csökkenő gyermeklétszám ellenére is fejlődött, jövőben várhatóan a második egyetemet is sikerül megnyitni, és a felnőttképzés is egyre bővül.
