Alapvető ember számomra – mondta Koltai, fel­idézve, hogy operatőrként őt is egy Maár Gyula-filmmel fedezték fel. Szinte rögtön a főiskola elvégzése után, 1971-ben kapta a megbízást a Prés című filmre, amelynek főszereplője Maár Gyula felesége, Törőcsik Mari volt. Mint kiemelte, Maár Gyula az a fajta gondolkodó zseni volt, aki megtanította őt is gondolkodni, ahogy elkezdett vele dolgozni, kezdett kinyílni a szeme, kezdte megérteni, hogy mi van a sorok között.
A Prés után a Végül című közös alkotás következett, majd a Déryné, hol van?, amelynek főszereplője szintén Törőcsik Mari volt, akit játékáért Cannes-ban a legjobb színésznőnek járó díjjal jutalmaztak. „A világ egyik legszebb filmje” – fogal­mazott Koltai Lajos, hozzátéve: ez volt a csúcsok csúcsa az életében, és mindig az etalon marad. Felidézte, hogy együtt készítették az egyetlen portréfilmet Pilinsz­ky Jánosról, és Törőcsik Ma­riról is forgattak portrét.
Maár Gyula egészen cso­dálatos tehetség volt, aki a legmagasabb szinten ismerte az irodalmat, az embert, és tudta, hogyan kell egy emberhez közelíteni, hogyan kell vele kommunikálni, hogy kell egy színészt irányítani – emelte ki Koltai, hozzátéve: ha filmet akart csinálni, el­képesztő erővel vonta be az embert abba a gondolatba, amelyet közvetíteni akart. Fantasz­tikusan tudott előadni, az ügy érdekében szinte behálózta az embert – tette hozzá.
Koltai Lajos hangsúlyozta: a rendező halála mélyen érintette, hiszen nagyon közel állt hozzá. Mostanában újra többet találkoztak, nemrégiben ő nyitotta meg Maár Gyula festménykiállítását is. „Tele van szépséggel ez a sok év, amit együtt töltöttünk, szinte egy lépést nem tettünk egymás nélkül, és most hálát adok a sorsnak, hogy így volt, hogy ezek az évek nekem jutottak, és nem másnak” – mondta. Felidézte, hogy beszélt Törőcsik Marival, aki azt mondta neki: „Te tudod, hogy ő mit ért. Nagyon ke­vesen tudjuk, hogy ő igazán mit ért a magyar film­művészet számára. Nagyon sokat ért.”