De a személyes kapcsolatok szétrombolásán túl az alapítvány felszámolását pótolhatatlan veszteségnek tartja a magyar nemzet egésze számára. Kifejti, hogy a TLA megszüntetése semmilyen racionális érveléssel nem magyarázható meg, ez még csak megtakarítást sem eredményezett, mert a helyette létrehozott Magyar Külügyi Intézet, amely nem vállalja a TLA által támogatott kutatásokat, sokkal többe kerül, a TLA ugyanis 120 millió forintból gazdálkodott, míg az újonnan indított MKI 130 millió forintot kapott 2007-re, plusz 40 milliót dologi kiadásokra.

Ludányi professzor leszögezi: ,,Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen nemzeti öncsonkítással szemben ne lázadna fel a magyar tudományos és szellemi élet, élükön a Magyar Tudományos Akadémiával."

Felháborodását felerősíti, amikor kifejti, hogy a nemzeti és tudományos érdekek megsértésén túl erkölcsi és jogi kérdéseket is felvet ez a döntés. Erkölcsi oldala az, hogy a döntés előtt még a kuratórium elnökét — a nemrég elhunyt Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét — sem tájékoztatták, a 2007-es állami költségvetés kézhezvétele után tudták meg, hogy nem léteznek.

De tartsuk be mi is a fokozatokat:

,,...a Magyar Kormány közpénzek elherdálásáért és független alapítványi vagyonok elsajátításáért felelős" ― állítja Ludányi professzor. — Az előbbi egyszerűen abból adódik, hogy egy jól menő, nemzeti érdekeket szolgáló, független tudományos intézetet megszüntetett, aminek feladatkörét képtelen helyettesíteni. A második pedig egyenesen lopásnak minősíthető civilizált társadalmakban. Személyesen tudom, hogy a Teleki László Alapítvány létrehozása nemcsak állami, hanem sok privát adakozás és erőfeszítés eredménye. Ezek között ott van az Egyesült Államokban létrehozott Committee for Danubian Research 75 000 dolláros adománya, amit a diaszpóra magyarsága azért adományozott 1991-ben, hogy létrejöhessen a magyar kisebbségek kutatóközpontja. De van itt még más is, például a Király Béla által létrehozott Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány sorsa, amit pár hónappal a TLA megszüntetése előtt (de amikor a kormány titokban már azon dolgozott) olvasztottak az utóbbiba. Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány is nagyrészt külföldi magyarok támogatásával jött létre. ,,Ezért a mostani kormány a felelős, és eljött a tetemrehívás ideje!"

Nos, az idézett passzus szerintem már az ügyészség hatáskörébe tartozik, s az eljárást hivatalból kellene megkezdenie. Ezt mi, a mai Magyarország határain kívül rekedtek nem kezdeményezhetjük, annak ellenére, hogy a legnagyobb veszteség a Teleki László Alapítvány (A Határon Túli Magyarok Hivatala, a MÁÉRT, az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás és a Segítő Jobb) megszüntetésével bennünket sújt.

De mit várjunk attól a kormányzattól, amely a társadalom egésze által befizetett több száz milliárdos egészségbiztosítást éppen most síbolja el mindenki szeme láttára és mindenki bőrére?

Persze, abban az esetben, ha azután, hogy bennünket, tetszik nem tetszik, de nemzettestvéreiket 2004. december 5-én az emberiség egyetemes történetében is páratlan galádsággal kiszavaztatták a nemzetből, és most az önnön kifosztásukat is megszavazzák. Hogy is fejezte be Ludányi professzor az írását: ,,eljött a tetemrehívás ideje".