A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint politikai indíttatású feszültségkeltés zajlik az országban. Pásztor István, a legnagyobb vajdasági magyar párt vezetője úgy fogalmazott: jó volna valahogy a „háborús állapotot” lezárni.
A politikus – aki egyben a vajdasági képviselőház elnöke is – kijelentette: az embernek folyamatosan olyan érzése van, mintha háborús helyzet uralkodna a társadalomban, ezt sugallja a média, ez érződik a közhangulaton, a levegőben állandó a feszültség, és ez a robbanás előtti állapot rabságban tartja a társadalmat. Úgy vélte, a feszültségkeltés politikai indíttatású, és megjegyezte, hogy ebben a helyzetben „nehéz a mával és a holnappal foglalkozni”, ezért jó volna valahogy a „háborús állapotot” lezárni.
A szerb sajtóból napról napra olyan hírek özönlenek, amelyek még inkább fokozzák ezt a hangulatot – fogalmazott Pásztor. Hangsúlyozta, hogy tavasszal bizonyosan előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. Amennyiben ennek az lesz az eredménye, hogy egyértelművé válik, „kinek mekkora politikai súlya van, kinek milyen feladata és felelőssége van az ország irányításában, akkor talán van esély arra, hogy normális helyzet alakuljon ki” – vélte. Ezt követően lehet foglalkozni a Szerbiát és a Vajdaságot érintő fontos kérdésekkel, a tartomány statútumával, a hatáskörökről szóló törvénnyel, illetve Vajdaság finanszírozásával, de például az európai uniós csatlakozással is.
Az interjú évértékelő részében Pásztor István kiemelte, januárban még a magyar kisebbséget ért támadásokról és konfliktusokról kellett beszélni, azóta viszont „sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek talán kezelték ezt a helyzetet”. Korszakos döntésnek nevezte a magyar–szerb történelmi megbékélést, azt, hogy Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháború ártatlan áldozatai előtt Csúrogon.
Átdolgozzák a statútumot
Januárban alakítják meg a vajdasági képviselőházban azt a munkacsoportot, amelynek feladata a tartomány alapdokumentumának számító statútumnak a szerb alkotmánnyal való összehangolása lesz. Erről döntött tegnap a tartományi parlament alkotmányügyi bizottsága Újvidéken. A szerb alkotmánybíróság december 5-i döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével. A testület viszont arról is határozott, hogy fél évvel elhalasztja a döntés hatályba lépését, mert az alapdokumentum nélkül jogi űr keletkezne a Vajdaságban. A testület szerint hat hónap elég lesz arra, hogy a vajdasági képviselőház és a szerbiai parlament összehangolja a statútum szövegét a szerb alkotmánnyal. A testületbe nem politikusok, hanem szakértők kerülnek majd, egy-egy tagot azonban minden frakció delegálhat.
Az alkotmányügyi bizottság és a vajdasági képviselőház elnöke, Pásztor István úgy vélekedett, hogy a tartományi parlamentben kétharmados többségre, a belgrádi képviselőházban pedig abszolút többségre van szükség ahhoz, hogy megszülessen a módosított statútum. „Amennyiben nem születik konszenzus, annak negatív következményei lesznek” – hangsúlyozta a politikus.
Ennek a konszenzusnak a megszületéséhez a pártok magas fokú együttműködésére van szükség, a vajdasági képviselőházban ugyanis azok a pártok vannak hatalmon, amelyek országos szinten az ellenzéket alkotják, így az együttműködés hiányában Belgrád megvétózhatja az újvidéki döntéseket.
