Bepereli az ukrán rendőrséget Klicsko
Becsületsértés és hitelrontás miatt bepereli az ukrán belügyminisztérium vizsgálati főosztályának vezetőjét Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke, amiért a tisztségviselő tegnap azt állította, hogy ő és fivére együttműködött azzal a bűnszervezettel, amelynek egyik tagját egy újságírónő elleni brutális támadással gyanúsítják.
Kedd éjjel ismeretlen támadók a felismerhetetlenségig összeverték Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját, miután filmbe illő autósüldözés után megállásra kényszerítették a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton. Az újságírónő bántalmazásán felháborodva tüntetők egy csoportja a Majdanról (Függetlenség teréről) a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Viktor Janukovics ukrán elnök azonnali és alapos vizsgálatot sürgetett a tettesek felderítésére. Tegnap Mikola Csincsin, az ukrán belügyminisztérium vizsgálati főosztályának vezetője a nyomozás eddigi eredményeit ismertetve egyebek mellett kijelentette, hogy az őrizetbe vett gyanúsítottak „szoros kapcsolatban állnak” az UDAR párt tagjaival. Ezt cáfolta Klicsko, hangsúlyozta, hogy az Ütés párt „átlátható és objektív” vizsgálatot követel az újságírónő brutális összeverése ügyében.
A britek fele dühös a politikusokra
A brit választóknak csaknem a fele dühös a politikára és a politikusokra, kétharmaduk pedig szószegőnek tartja a politikai vezetőket a The Guardian által tegnap ismertetett legújabb felmérés szerint. A vezető baloldali brit napilap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás azon kérdésére, hogy a megkérdezettek ösztönösen mit éreznek, ha a politikára vagy a politikusokra gondolnak, a válaszadók 47 százaléka közölte, hogy „dühöt”, további 25 százalék pedig „unja” a politikát. A politikusokra mindössze 16 százalék gondol „tisztelettel”, és alig 2 százalék válaszolta azt, hogy őt „lelkesíti” a politika. Arra a kérdésre, hogy ha nem vesz részt a következő választásokon, annak legvalószínűbb oka mi lenne, a felmérésbe bevont választók 64 százaléka a politikusok megszegett ígéreteit nevezte meg. Az utóbbi hetekben ez a második olyan felmérés, amely azt jelzi, hogy a brit választók tömegesen fordulnak el a politikától.
Tízezer euró kártérítés Hodorkovszkijnak
Az orosz állam tízezer euró kártérítést utal át Mihail Hodorkovszkij korábbi olajmágnásnak az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése alapján – közölték tegnap az orosz pénzügyminisztériumban. Az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint ezt a pénzt azonnal zárolhatják is az orosz üzletember számláján, mert a múlt pénteken elnöki kegyelemmel szabadult és Németországban tartózkodó Hodorkovszkijtól az orosz adóhivatal 17 milliárd rubelnyi adót követel. A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság szerint ez a követelés jogtalan. Hodorkovszkij környezetében úgy tudják, hogy az üzletember a 10 ezer eurót jótékony célra fordítaná. Az Emberi Jogok Európai Bírósága július 25-én megállapította, hogy a Yukos (Jukosz) orosz olajcég volt főrészvényesével és üzlettársával, Platon Lebegyevvel szemben csalás és adóelkerülés címén emelt vádak megalapozottak voltak ugyan, az elítélésükhöz vezető oroszországi eljárás során azonban megsértették emberi jogaikat.
Január elsejére 7,2 milliárdan leszünk
Az új év első napján már több mint 7,2 milliárd ember fog a Földön élni – közölte tegnap Hannoverben a Német Világnépesedési Alapítvány az MTI-vel. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 80 millió fővel gyarapodott bolygónk lakossága. Míg az iparosodott országokban stagnált vagy csökkent a népességszám, addig a fejlődő államokban tovább növekedett. Abból kiindulva, hogy másodpercenként 2,7 újszülött jön a világra, január 1-jén már 7 202 951 000 ember lesz a Földön. Száz főre kivetítve ebből 10 európai, 15 afrikai és 60 ázsiai lakos lesz, a többi más földrészek lakója.
