Aperitif. Gyakran tömény italokat kínálnak étkezés előtt „étvágycsinálónak”. Ez teljesen téves felfogás, hiszen a gyomorba kerülő sok alkohol a gyomor nyálkahártyáját irritálja, így nemhogy növelné az emésztőnedvek termelését, hanem inkább megakadályozza.
Aperitifnek tehát a gyomornedvtermelést elősegítő, alacsony alkoholtartalmú, friss savakkal rendelkező, esetleg kesernyés, fűszeres ízű, száraz borok felelnek meg. Például: friss, üde száraz fehérborok, rozéborok, száraz sherry, száraz szamorodni, száraz fűszerezett borok (száraz vermutok), száraz pezsgő (francia szokás).
Előételekhez könnyű, alacsony alkoholtartalmú, élénk savú, száraz, nem túl jellegzetes száraz fehérborok harmonizálnak.
Levesekhez könnyű, kis alkoholtartalmú, lágy, zamatos, fajtajelleges fehérborok illenek. Kivételt képeznek a krémlevesek, amelyekhez száraz szamorodni vagy száraz sherry, valamint a bableves, amihez fűszeres vörösbor való.
Tésztákhoz annak édességétől függően kell kiválasztani a bort. Sós tésztákhoz száraz, esetleg félszáraz, üde asztali fehér- vagy sillerbort, míg az édes tésztákhoz félédes, édes gömbölyű, testes, tüzes fehérborokat, édes pezsgőt fogyaszthatunk. Ha a tészta csak köret, akkor a feltét határozza meg a kiválasztandó bort.
Sertéshúsokhoz, ha nem túl fűszeresek, jellegzetes, élénkebb savú fehérborok szolgálhatók fel. A sertéspörkölthöz karakteresebb borok (pl. kadarka), a flekkenhez, rablóhúshoz a keményebb vörösborok (pl. kékfrankos, pinot noir) vagy fehérborok (pl. ezerjó, furmint, juhfark), a kocsonyához kissé lágyabb, de fűszeres fehérbor, a töltött káposztához kemény, száraz, tájjelegű minőségi fehérborok ízlenek. A sonka legjobb kísérője a könnyű vörös- vagy rozébor. Malacsülthöz kiemelkedő minőségű, tájjellegű fehérbor illik (pl. furmint, kéknyelű, chardonnay, rajnai rizling).
Halakhoz. A régi mondás szerint „átkozott a hal a harmadik vízben”. Az egyszerűen elkészített halak könnyű, de minőségi, finom zamatú, száraz fehérborokat kívánnak (pl. chardonnay, olasz rizling, rajnai rizling, hárslevelű). Minél ízesebben, gazdagabban elkészített a hal, annál testesebb, kiemelkedőbb minőségű száraz fehérborokat kell adni hozzá. Kivétel a halászlé, amely ha nem balatoni, akkor inkább tájjellegű vörösborral ízlik. A tengeri ételekre szokták mondani: „fehér a fehérrel”. A franciák szerint a tengeri halakat legjobb sauvignon blanc-nal felszolgálni.
Vadak közül a könnyebb ízűek (fácán, fürj) könnyebb, élénkebb, az erős ízűek (szarvas, őz, vaddisznó, vadkacsa, vadliba) gazdagabb ízű, zamatos vörösborokat vonzanak.
Desszertekhez érdemes édes, illatos fehérborokat, édes pezsgőket, esetleg ünnepi alkalommal tokaji édes szamorodnit, aszút fogyasztani. (Hotel Fenyves)
