A tervezet alátámasztására az RMDSZ képviselői a parlament dokumentációs központjától kértek tájékoztatást arról, miként érvényesül az anyanyelv-használati jog az egészségügyi intézményekben azokban az országokban, amelyek – Romániához hasonlóan – ratifikálták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Kerekes Károly képviselő elmondta, az anyagot felhasználják majd a képviselőház egészségügyi bizottságában, amikor napirendre tűzik az RMDSZ tervezetét az egészségügyben alkalmazandó anyanyelv-használati jogról. Románia ratifikálta az említett chartát, ötévenként jelentésküldési kötelezettsége van az Európa Tanács felé (legközelebb 2014-ben) arról, hogy miként teljesíti a charta elfogadásával vállalt kötelezettségeit, de a szóban forgó kérdésben – az egészségügyi intézményekben megvalósuló anyanyelvhasználattal kapcsolatosan – nem törekszik eleget tenni, különböző kifogásokkal élve, mint például azzal, hogy nem rendelkezik elégséges számú orvosi személyzettel, amely ismeri a kisebbségek nyelvét, vagy hogy nincs elegendő anyagi forrás a kérdés megoldására – ismertette az RMDSZ-képviselő.
A szenátus egészségügyi bizottsága szavazattöbbséggel utasította el a tervezetet, arra hivatkozva, hogy az érvényben levő törvénykezés értelmében a kisebbségek nyelvén beszélő egészségügyi képzettségű személyek jelenleg is munkát vállalhatnak az egészségügyi intézményekben ott, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, amennyiben betöltetlen állások vannak, és a pályázó megfelel az álláskövetelményeknek. Érvként hozták fel, hogy a 2003. évi 46-os törvény 8. cikkelye értelmében a páciensnek joga van román nyelven tájékoztatást kapni, ha pedig nem ismeri a román nyelvet, akkor anyanyelvén vagy más, a beteg által ismert nyelven tájékoztatják, vagy más kommunikációs módot találnak. A bizottság álláspontja szerint az RMDSZ-képviselők kezdeményezése diszkrimináció lenne, amely megsértené a szakmai tudásra alapozott versenyt.