Saját államfőjelölttel
A 2013-as év történései bebizonyították, hogy már nem érvényes a szlovák kormányfőnek a kisebbségi status quo megőrzésére tett ígérete – mondta évértékelő nyilatkozatában Berényi József, az MKP elnöke, aki szerint a szlovák kormány csak a kisebbségeket érintő törvények változatlanságát érti a kisebbségi status quo megtartásán, s közben folyamatosan olyan intézkedéseket hoz, amelyek megnyirbálják a felvidéki magyar közösség jogait és korlátozzák lehetőségeit. A megígért béke és nyugalom kisebbségi téren 2013-ban már nem volt meg – szögezte le Berényi József. Rámutatott: ezt a szlovák kormány több intézkedése is bizonyította, egyebek között az, hogy szűkítette a kisebbségi kultúrára szánt keretet, s az új közoktatási törvénnyel veszélybe sodorta a kisiskolák létét. A pártelnök a 2013-as év legpozitívabb hozadékaként a megyei választások eredményeit jelölte meg, amelyek alapján a magyar közösség ismét erős érdekképviseletre tett szert a megyei közigazgatásban. A politikus ugyanakkor 2013 legsötétebb fejleményének azt tartja, hogy Malina Hedviget kiűzték az országból, az őt sújtó megpróbáltatások hatására ugyanis úgy döntött, hogy családjával együtt elköltözik Szlovákiából. A nemzetállam építői elérték céljukat, mi pedig megint eggyel kevesebben maradtunk – hangsúlyozta.
Az MKP elnöke szerint 2014-ben a közéletet leginkább a három választás, a márciusi államfő-, a májusi európai parlamenti, illetve a novemberi helyhatósági választás befolyásolja majd. Ez nagyon gyors, dinamikus év lesz a politika szempontjából – mondta Berényi József. Robert Fico kormányfő, a tavaszi államfőválasztás legnagyobb esélyese megválasztása esetén távozik a kormánypártból, ami teljesen átrendezheti a szlovákiai politikát, ennek pedig az lehet a következménye, hogy a 2016-os parlamenti választásokon újra esélyt kaphat a jelenleg ellenzékben lévő jobboldal – fejtegette Berényi. A márciusi államfőválasztáson az ország történetében először magyar jelölt is lesz az MKP által indított Bárdos Gyula Csemadok-elnök személyében. A jelölt esélyeivel kapcsolatban a magyar párt elnöke megjegyezte: Szlová­kiában 8–9 százalék közötti a magyarság aránya, ezért a márciusi választás várható eredményére a realitások tükrében kell tekinteni.
Az MKP-nak jelenleg két képviselője van az Európai Parla­mentben, egy ilyen arányú képviselet megerősítését a pártelnök szerint óriási sikernek lehetne tekinteni. Berényi a novemberi helyhatósági választásokkal kapcsolatos várakozásairól elmondta: szeretnék megismételni az MKP 2010-ben elért jó eredményét. Rámutatott: a felvidéki magyar párt 2010-ben Szlovákia déli járásaiban megnyerte a helyhatósági választásokat, közel kétszáz polgármestert és csaknem kétezer helyi képviselőt juttattak be az önkormányzatokba.

Nem lesz együttműködés
Nem volt könnyű év a 2013-as a szlovákiai magyarok számára, főként amiatt, mert Robert Fico kormánya kihátrált a kisebbségi politika terén tett ígéretei mögül – mondta év­értékelő nyilatkozatában Bugár Béla, a Most–Híd elnöke, aki szerint a múlt évet Szlovákiában kisebbségi szempontból az jellemezte, hogy a kormány folyamatosan felrúgta a kisebbségi politika terén tett vállalásait, aminek több jellemző példája is volt. Ezek sorában említette, hogy Ficóék nem támogatták pártja törvényjavaslatát, amellyel meg lehetett volna te­remteni a vasúti kétnyelvűséget, vagyis azt, hogy a vasútállomások nevei egy adott kisebbség nyelvén is feltüntethetők legyenek. Hasonló példaként említette a Most–Híd jelöltje által be­töltött kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának leépítését is.
Bugár Béla meg­ítélése szerint a tavalyi év hozadékai között több po­zitívum is volt. Ki­emelte ezek közül, hogy a megyei választásokon pártjának és az MKP-nek együttvéve több magyar képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei önkormányzatokba, mint négy évvel korábban az MKP-nak. Ez a választás azt is megmutatta, hogy érdemes együttműködni, hiszen északon sikerült bejuttatnunk roma és ruszin képviselőjelöltünket is – hangsúlyozta Bugár Béla. Elmondta: a tavalyi évet tekintve nem lehet közeledésről beszélni az MKP és a Most–Híd között. Véleménye szerint ennek az volt az oka, hogy az MKP elutasította a koalíció létrejöttét a megyei választásokon. Hozzátette: arra utaló jeleket lehet tapasztalni, hogy 2014-ben sem jön létre együttműködés a két párt között.
A politikus a pozsonyi törvényhozás által decemberben jóváhagyott új közoktatási törvényhez köti a tavalyi esztendő legpozitívabb eredményét és legsötétebb pillanatát is. Bugár Béla szerint a kisebb létszámú vidéki iskolák jelentős részének, köztük a magyar oktatási nyelvű kisiskolák mintegy harmadának leépítésére vezető új szabályozás elfogadása fekete dátumként kerül be a történelembe. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tör­vény elfogadása elleni közös fellépés az év legpozitívabb jelensége volt. A jogszabály elleni tüntetésen civil szerveződések és a két magyar párt is részt vett – emlékeztetett.
Bugár Béla szerint a szlovákiai történéseket 2014-ben leginkább három választás, a márciusi államfő-, a májusi európai parlamenti választás, illetve a novemberi helyhatósági választás befolyásolja majd. Ezzel összefüggésben, pártja várható eredményeit latolgatva elmondta: saj­nálatosnak tartja, hogy az MKP saját magyar államfőjelöltet indított Bár­dos Gyula személyében, mert ezzel megítélése szerint csökkentette a Most–Híd által is támogatott szlovák kereszténydemokrata Pavol Hru­sovs­ky esélyeit arra, hogy bejusson az elnökválasztás második fordulójába.
Szlovákia 12 európai parlamenti képviselőt küldhet Strasbourgba. A Most–Hídnak jelenleg nincs képviselete az EP-ben. Bugár Béla elmondta, pártja a májusi EP-választáson a 12 mandátumból egy képviselői helyet szeretne megszerezni. A novemberi helyhatósági választásokon a párt azzal számol, hogy Dél-Szlovákiában sikerül megőrizniük a négy évvel korábban elért pozíciójukat.