Olvasói kérésre, s hogy hasonlósága az erdélyi és főleg a székelyföldi valósággal még inkább kitűnjék, néhány további adatot és feljegyzést összegzek az alábbiakban Dél-Tirolról. Az utóbbi idők közéleti fejleményei folytán az Európában elfogadott, sőt, követendő példának tartott dél-tiroli modell fokozott figyelmet érdemel részünkről, alighanem fontos szerepet játszik majd a székelykérdés megoldásában, melynek sürgető és elkerülhetetlen volta pontosan abból olvasható ki, hogy Bukarestben úgy tesznek, mintha nem létezne.
Turistaparadicsom
Dél-Tirolt turistaparadicsomnak minősítik a turisztikai útikönyvek, s ebben nyilván fontos szerepet játszik, hogy a rendkívül változatos domborzatnak megfelelően öt időjárási zóna jellegzetességeit is meg lehet találni e kis országocskában. Úgy említik, hogy a szubtrópusitól a sarkköri (1700 méter felett), illetve szubpoláris klímáig rá lehet itt bukkanni a fél világ égövi sajátosságaira időjárás dolgában, s ez az idegenforgalom számára aranybányának bizonyul az adottságokhoz idomuló lakossági szakmai szerkezet folytán. Gondoljuk el, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas székely medencék, a lombhullató és fenyőerdőkkel, alpesi legelőkkel borított havasok, a borvízforrásokban bővelkedő hegy- és dombvonulatok milyen dél-tirolihoz hasonló szolgáltatást kínálhatnának egy ide irányuló idegenforgalomnak! Hogy síparadicsomnak nálunk is lenne helye, az biztos, s a borvizes gyógyfürdők és hegyi üdülők olyan többletet képviselnek, melynek kellő kiaknázása, pár befutott fürdőhelytől eltekintve, még várat magára.
Dél-Tirol számos kastély és középkori vár hazája, e tekintetben Székelyföldet akkor lehetne hozzá hasonlítani, ha a létező kastélyok, udvarházak és vármaradványok rekonstrukciójára több pénzt és gondot tudnánk fordítani. Dél-Tirol különben Olaszország és Európa egyik legfejlettebb régiójának számít, az egy főre eső nemzeti jövedelem ugyanis itt eléri – újabb adatok szerint – a 32 ezer eurót. Határ menti régióként osztrák és német megyékkel alkot élénk forgalmú ún. eurorégiót.
Erős mezőgazdaság
Dél-Tirol – mint nem egy honfitársunk tanúsíthatja – gyümölcstermesztő nagyhatalma is a mai világnak, almatermelésben egész államokat köröz le, nevezetes bortermeléséről is, vezető gazdasági ágát a szolgáltatások képezik, mindenekelőtt a vendégforgalom. A munkanélküliség alig 2–3 százalékos, s farmerei és idegenforgalma rengeteg időszakos vendégmunkást tudnak foglalkoztatni, sok székely szedett már almát nyaranta kiterjedt gyümölcsöseiben, fiataljaink egyik kedvenc nyári pénzkereseti forrása e szép alpesi tartomány. Adottságaihoz messzemenően alkalmazkodik az itteni családok jó részének belső munkamegosztása is: amíg a férfiak a földműveléssel, gyümölcskertészettel, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel, legelőgazdálkodással foglalkoznak, az asszonyok és gyerekek gyakran saját vagy mások panzióit, szállodáit szolgálják ki, a szállásadásban és a turisták ellátásában dolgoznak. A farmok fele különben gazdasági erejének megőrzése végett örökléskor nem darabolható fel – ezt külön öröklési rend szavatolja. Ipara egy tucat nagyvállalatot leszámítva a rugalmasságot biztosító kis és közepes cégekből épül fel, sok a kézművesműhely, jól megy a gépgyártás és az építészet. Ezek adják az export háromnegyedét. Minden település külön ipari parkot tart fenn a kisebb üzemek támogatása végett. Jellemző, hogy közel kétszázezer munkavállaló harmada saját maga alkalmazásában dolgozik. Az autonómiastatútum működtetése viszonylag sok, harmincezer főt meghaladó közalkalmazottat igényel és tart el.
Vasúti és közúti hálózatára panasz nem lehet, számtalan kötélpálya, hegyi felvonó gondoskodik a kirándulók, sízők szállításáról. A téli sportok kedvelői különösen szeretik, a nagy osztrák és német központok méltó versenytársai az itteniek.
Többségben az autonómiapártiak
A tartományt jó pár évtizede a német néppárt kormányozza – a szavazatok közel felét szerezte meg legutóbb is, a ladin kisebbség törekvéseit is felkarolja –, időnként egy-két nem autonómiaellenes olasz kispárt bevonásával. A körülbelül 24 százalékot képviselő olasz szavazótábor megoszlik, erős áramlatát képezik a nacionalisták, kiket eddig sikerült politikailag semlegesíteni. A zöld mozgalom az egyedüli, mely etnikailag vegyesnek tekinthető. A nézeteltérések a németek között is nagyok, az elszakadás-pártiak nagyon hangosak, minden közéleti kérdés élénk viták kereszttüzébe kerül. Jelenleg a 2013-as választások nyomán a néppárt 17, a szabadságpárt 6, a zöldek 3, a dél-tiroli szabadságpárt 3, a demokrata párt 2 képviselővel rendelkezik a tartományi parlamentben, amelybe még az Északi Liga is bejuttatott egy képviselőt.
Amennyire tarka a politikai paletta, éppoly egynemű a vallási, a lakosság 98 százaléka római katolikus.
Oktatás anyanyelven
Írtunk már arról, hogy iskola ügyében a tanulók anyanyelven való oktatása a fő elv, s hogy a tanároknak az illető tannyelv szintén anyanyelvük. Három tanfelügyelőség gondoskodik arról, hogy a német, olasz és ladin nyelvű óvodák, bölcsődék és iskolák hálózatának működése akadálymentes legyen. E rendszerben mindenik hálózat külön szakmai továbbtanulási tanácsadó szolgálatot tart fenn. Mint írtuk már, a továbbtanulás felsőfokon az osztrák innsbrucki vagy olasz egyetemeken folyik, a kilencvenes évek közepén például mintegy négyezren Ausztriában, ötezren pedig olasz egyetemeken képezték magukat, ezek harmada Trentóban. Az autonóm megye széles körű ösztöndíjrendszerrel támogatja a diákságot. Bozenben különben kisebbségkutató intézetet alapított az EU, ahol posztgraduális tanulmányok is folytathatók. A szakoktatást külön hálózat végzi az inasképzéstől fel a középfokú szakiskolákig, szintén anyanyelven – az említett időpontban 4,2 ezer német és 1,5 ezer ladin diákot öleltek fel. Az iskolán kívüli továbbképző tanfolyamokat ugyanakkor 147 ezren látogatták.
Megjegyzendő, hogy az 1972-es második autonómiastatútum a Bolzano–Trentino régiót gyakorlatilag két, szinte önálló régióra bontotta, megnövelve mindkét provincia (megye) jogosultságainak hatókörét.
Végül pár adat az itteni szabadidő-, sport- és gyógyturisztikai forgalom érzékeltetésére. Kedvüket tölthetik itt kirándulók, sízők, alpinisták, gyógyulást keresők, az évi négymilliót meghaladja az idelátogatók száma, akik harmincmilliónál több vendégéjszakát töltenek el egy esztendőben. Zömük jól fizető német és olasz turista. Dél-Tirolban négyezernél több szálloda és vendégház működik, ötezernél több szállásadó ad bérbe vendégszobát vagy lakosztályt. E hálózatot több ifjúsági szálló, fogadó és menedékház, valamint harmincvalahány kemping egészíti ki. Az önkormányzatok fedett és szabadtéri úszómedencéket (legalább másfél száz van belőlük), szaunákat, teniszpályákat építettek, többfelé működik lovasiskola, sok a felvonós sípálya, a síiskola és a korcsolyapálya. Hegyi felvonó- és lifthálózata a kilencvenes években 52 kilométer hosszúságú volt, azóta tovább terjeszkedett, mert a turisták áradata nem apad, Európa egyik legforgalmasabb keresztútja lett ez az alpesi tartomány.
