Január 13–19. között Budapest látja vendégül – immár hetedszer a kontinensviadal történetében – a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság mezőnyét. Úgy érzem, ez a hetedik budapesti Európa-bajnokság megérdemli a sportág történetének fellapozását, már csak azért is, hogy jól tudatunkba véssük, mi, magyarok fontos szerepet játszottunk a műkorcsolya fejlődésében.
1892-ben alakult meg a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség (IEV, majd ISU) – egy évvel az első nem hivatalos Európa-bajnokság után –, s ennek első teendői közé sorolták a szabályok egyesítését egy nemzetközi versenyrendszer életre hívása érdekében. A műkorcsolya (a gyorskorcsolya mellett) szabályainak megalkotásában két magyar sportember is tevékenyen közreműködött – Földváry Tibor, a magyarok első Európa-bajnoka (1895) és Szent-Györgyi Imre, a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnöke. Az IEV 1893-ra határozta el az első műkorcsolya Európa-bajnokság megrendezését. Meg is szervezte, de eredményét 1895-ben törölte, a második (1894, Bécs) magyar sikert hozott, Földváry Tibor bronzérmet nyert, majd következett a III. kontinensbajnokság Budapesten, ahol Földváry aranyra váltotta a Bécsben nyert bronzérmét. Tizennégy évvel később újra Budapesten találkoznak Európa legjobbjai. Azután Budapest szempontjából hosszú szünet következik, s ez idő alatt az Európa-bajnokság programjába iktatják a párosok és a nők versenyszámát (1930), majd 1954-ben a jégtáncot. S miután kiegészült a kontinensviadal programja, 1955-ben újra Budapest rendez Európa-bajnokságot, ezúttal harmadszor, aztán felgyorsul a menetrend, és következik 1963, 1984, 2004 – a budapesti rendezések időrendjében.
A versenyszámok első Európa-bajnokai: férfi egyéni: Engelmann Eduard (Ausztria, 1894), női egyéni: Burger Fritzi (Ausztria, 1930), páros: Orgonista Olga–Szalay László (Magyarország, 1930), jégtánc : Westwood Jean–Demmy Lawrence (Nagy-Britannia, 1954).
Az Európa-bajnokságok 121 éves történetében a magyar ajkú műkorcsolyázók 12 arany-, 14 ezüst- és 18 bronzérmet szereztek. Európa-bajnokaink: Földváry Tibor (férfi egyéni, 1895), Orgonista Olga–Szalay Sándor (páros, 1930 és 1931), Rotter Emília–Szollás László (páros, 1934), Kékessy Andrea–Király Ede (páros, 1948 és 1949), Király Ede (férfi egyéni, 1950), Nagy Marianna–Nagy László (páros, 1950 és 1955), Divin Károly (férfi egyéni, 1958 és 1959, Divin Budapesten született magyar szülők gyermekeként, a történelem vihara az akkori Csehszlovákiába sodorta) Sebestyén Júlia (női egyéni, 2004). Tudom, érzem hiányolják a Regőczy–Sallay jégtánc-párost, aki világbajnokságot nyert, de az olimpián és az Európa-bajnokságon csak az ezüstéremig jutottak, pedig aranyat érdemeltek mindkét versenysorozatban.
Ennyit röviden a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságának történetéből, mely január 13-án Budapesten folytatódik, sajnos, magyar esélyek nélkül, az alábbi címvédőkkel: páros – Tatyjana Voloszozsar–Makszim Trankov (orosz), jégtánc – Jekatyerina Bobrova–Dmitrij Szolovjov (orosz), férfi egyéni – Javier Fernandez (spanyol), női egyéni: Carolina Kostner (olaszországi).
A legutóbbi (2013) Európa-bajnokság éremtáblázata:
Oroszország 2 2 1
Olaszország 1 0 2
Spanyolország 1 0 0
Franciaország 0 1 0
Németország 0 1 0
Csehország 0 0 1
Nos, Európa, van mit javítani. Jöhetnek újra a britek, hollandok, skandinávok, svájciak... Ne feledjük, nem egészen egy hónap múlva, február 7-én kezdődik Szocsiban a téli olimpia. Főpróba lesz tehát a budapesti kontinensviadal, legalábbis az európaiaknak. (áros)
Január további világversenyei
11–12., gyorskorcsolya – négytávú összetett Európa-bajnokság (Norvégia)
12–26., kézilabda – férfi Európa-bajnokság (Dánia)
13–16., tenisz – Ausztrália nyílt bajnoksága (Melbourne)
17–19., rövidpályás gyorskorcsolya – Európa-bajnokság (Drezda)
18–19., gyorskorcsolya – sprint világbajnokság (Nagano)
28.–II. 8., teremfoci – Európa-bajnokság (Belgium).
Lesz tehát három téli olimpiára hangoló nagy verseny is – a három gyorskorcsolya-verseny. (á)
