Az Országgyűlés 2013 októberében döntött arról, hogy a Pesti Vigadó épü­lete 2014. március 1-jén a köztestület tulajdonába kerül. A Vi­gadón kívül az MMA tulajdonába került térítésmentesen január elsejétől a Műcsarnok és a Budakeszi úton lévő Hild-villa is „a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és a történeti hagyományok megőrzése érdekében”.
Az MMA főtitkára elmondta, a va­gyon­kezelőtől azt a tájékoztatást kapták, hogy márciusban a hangversenyteremmel, a régi és új kiállítóterekkel együtt a teljes Vigadó megnyílhat a közönség előtt. Nem kizárt ugyanakkor, hogy lesznek olyan részek, mint például az étterem, amelyek funkcio­nálisan ekkor még nem működnek. A köztestület által biztosított csaknem 400 millió forintból többek között fény- és hangtechnikai berendezéseket, bútorokat – például a koncerttermek széksorait –, a könyvtár berendezését és a galériák installációit szerezték be.
A Wikipédia szerint a Feszl Frigyes által tervezett Vigadót 1865 januárjában ünnepi bál keretében avatták fel. Liszt Ferenc ugyan­abban az évben itt mutatta be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. Hangversenytermében fellépett többek közt Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan, valamint Emil Sauer, Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein szólista is megfordult itt. A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának, többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. A második világ­háborúban az épületegyüttes súlyos sérü­léseket szenvedett, sokáig vitatott volt, hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az új­jáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is Magyarország egyik legszebb művelődési központja.