Az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a decentralizációs törvényt, amellyel több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni a kormány. A parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással novemberben elfogadott törvényt a Demokrata Liberális Párt támadta meg az alkotmánybíróságon. A testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkotmányellenesnek minősítette. Az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg határozatát, amelynek indoklását később teszi közzé.
Az RMDSZ által is támogatott jogszabály a jelenleg minisztériumokhoz tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna önkormányzati hatáskörbe. A DLP beadványában úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a decentralizációs törvény, amely álláspontjuk szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utalná. Az ellenzéki párt másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát. Ugyanakkor a DLP és Traian Băsescu államfő szerint a kormány a decentralizációs jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok” forrásait és hatalmát próbálta növelni az idei választások előtt.
Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. „Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik” – mondta a jogszabály kidolgozója. Hozzátette, a kormány csak az indoklás közzététele után tud érdemben reagálni a helyzetre. A kormánykoalíció másik pártjának az a véleménye, Dragneának módosítania kell a decentralizációs törvényt az alkotmánybíróság követelményei szerint – nyilatkozta Cristina Pocora, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője.
Kelemen Hunor úgy véli, az alkotmánybíróság döntése azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket. Az RMDSZ elnöke is kijelentette, érdemben és részletesen csak az alkotmánybírósági döntés indoklása ismeretében nyilatkozhat, de első látásra furcsának tűnik, hogy az alkotmánybírók egyhangúlag nyilvánították alkotmányellenesnek a jogszabályt. Hozzátette: ez akár azt is jelentheti, hogy Romániában nem lehet olyan politikai döntést hozni, ami a szubszidiaritásra irányul. Ezt súlyosnak tartja, mert ennek mentén oda lehet jutni, hogy a helyi közösségeknek nem osztható le döntési jogkör – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint, amennyiben az alkotmánybíróság magát a decentralizáció elvét utasította el, ezzel a döntéssel közép- és hosszú távon lenulláz minden olyan kísérletet, amely a helyi regionális autonómia megteremtésére irányul.
Az alkotmánybíróság bejelentését követően nem késett a DLP reakciója, Raluca Turcan, a párt alelnöke kijelentette, a Ponta-kabinetnek le kell mondania, hiszen a törvényt felelősségvállalással fogadták el, és a kormány helytelenítő szavazatot kapott attól az intézménytől, amely felügyel az alkotmány tiszteletben tartására. Turcan kifejtette, a kormánynak be kellett volna tartania a helyes sorrendet: előbb az alkotmányt kell módosítani, és csak azt követően az ország területi-közigazgatási átszervezését.
