A kormányzó pártok azt is eldöntötték, hogy megerősítik szövetségüket, és – bár külön indulnak az EP-választásokon – nem támadják egymást, sőt, közös akciótervet is kidolgoznak. Azt már leszögezték, hogy az SZLSZ államelnök-jelöltje Crin Anto­nescu, kormányfője Victor Ponta marad. A szövetség folytatja a harcot Traian Bă­sescu államfővel, és abban is egyetértenek, hogy legtöbb 300 főre korlátozzák a kép­viselőház létszámát.
Az alkotmánymódosítási népszavazásnak az EP-választásokhoz való csatolását az RMDSZ és a DLP is kifogásolja, az ellenzéki pártok szerint átgondolatlan az erre vonatkozó döntés.

Megerősítik a szövetséget
Az SZLSZ-t alkotó szociáldemokrata, nemzeti liberális és konzervatív pártok ezentúl egységesen szavaznak a parlamentben, a vitás kérdésekben pedig előzetesen egyeztetnek – közölte tegnap Victor Ponta SZDP-elnök, aki sikerként értékelte, hogy megállapodtak a közös állam­főjelöltről is, Crin Antonescu személyében. Victor Ponta kijelentette: az SZLSZ-t alkotó pártok számára egyértelműnek kell lennie, hogy közös ellenfelük „Traian Băsescu államfő rendszere”, amelynek leépítésére kö­zösen kaptak kétharmados meg­hatalmazást a 2012-es parlamenti választásokon. Az SZLSZ arról is döntött, hogy az államfőválasztást 45 nappal a tisztségben lévő elnök mandátumának lejárta (2014. december 21.) előtt rendezik meg, november 2-án vagy 9-én, így az új államfő december végén már tisztségbe léphet. A májusi EP-választásokon az SZLSZ pártjai külön indulnak, de jelöltjeik tartózkodnak egymás támadásától, és kidolgoznak egy közös európai akciótervet is. Az alkotmánymódosítást szentesítő népszavazást azért csatolják az EP-választáshoz, hogy az ellenzék ne biztathassa távolmaradásra híveit. A re­ferendum kétnapos lesz, így talán si­kerül elérni az 50 százalékos részvételi küszöböt, ami azért nehéz, mert a választói névjegyzékben több millió, külföldön élő állampolgár szerepel.

Új alkotmányt, kisebb parlamentet
Az alkotmánymódosítás az SZLSZ prioritása marad, gyakorlatilag lezártuk a módosítás folyamatát. Már csak az maradt hátra, hogy megérkezzenek az észrevételek, álláspontok a tervezet végleges alakját illetően a többi érdekelt intézménytől, főleg a Velencei Bizottságtól, amely március közepén ülésezik – nyilatkozta Crin Antonescu, aki nem hiszi, hogy az európai intézményeknek „nagy ellenvetéseik lennének” arra nézve, hogy az európai parlamenti választásokkal párhuzamosan szervezzék meg a népszavazást, mivel hasonló dolog már történt Európában. „ Úgy gondolom, jobb az EP-választásokkal párhuzamosan megszervezni egy népszavazást, mintsem az államelnöki választásokkal. És vállaljuk ezt a kockázatot, mivel koc­kázatról van szó, tekintve, hogy a népszavazás az alkotmánybíróság határozata szerint fog zajlani, azaz 50 százalékos részvételi küszöb alapján. Szerintem azonban így a helyesebb, mivel az államelnöki választásokkor mindenki tudni fogja, hogy az államelnöknek, akit meg­választ, melyek pontosan a hatáskörei, hogy az új alkotmány értelmében milyen az intézmények felépítése” – ma­gyarázta. Új választási törvényt is kidolgoznak, amely 300 főre korlátozná a kép­viselőház létszámát, a honatyákat pedig pártlistákról, szavazatarányosan választatnák meg, ugyan­úgy, mint 1990 és 2004 között. A szenátus  megválasztásáról ké­sőbb, a májusi alkotmánymódosításhoz iga­zodva határoznak majd, akárcsak a régiósításról. Az új alkotmányban az államfő mandátuma ismét négyéves lesz, és hatáskörét is korlátozzák.

Nem kell az árukapcsolás
Az RMDSZ kivitelezhetetlennek tartja, és nem támogatja az EP-választásokkal összekapcsolt alkotmánymódosítási népszavazást. Üdvözli viszont azt a szándékot, hogy a parlamenti képviselet visszatérjen az arányos, pártlistás rendszerhez – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szerint az alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen lesz, mert lehetetlen elérni ötvenszázalékosnál nagyobb részvételt, a tervezett kétnapos voksolást pedig nem lehet úgy rászervezni az EP-választásokra, hogy szombaton is legyen szavazás, mert az sértené a kampánycsendet. Politikailag sem hasznos az árukapcsolás: illene figyelembe venni azt az európai ajánlást, amely azt kérte a tagállamoktól, ne szervezzenek az EP-választásokkal egy időben más típusú szavazást. Arra is emlékeztetett: az SZLSZ vezetői  megígérték, hogy az alkotmánymódosításnál a Velencei Bizottságnak a véleményét is figyelembe veszik, de még el sem küldték nekik a tervezetet. A pártlistás parlamenti választásokra való visszatérés viszont helyes elképzelés, amely biztosítja az arányos parlamenti képviseletet. „2007–2008-ban is azt mondtuk, nem az egyéni választókerületes rendszer fogja megreformálni a román politikai osz­tályt. Két választás után bebizo­nyosodott: nemhogy nem reformálta meg, hanem még inkább rontott a parlament minőségén” – vélekedett az RMDSZ elnöke. A képviselőház létszámának korlátozásáról is „lehet beszélni”, de a kisebbségi közösségek számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy egy-egy képviselőjük könnyített eljárással bekerüljön a parlamentbe. 2014-ben az RMDSZ az EP-képviselet megőrzését tekinti prioritásnak, de az is fontos, hogy megakadályozza a már megszerzett kisebbségi jogok visszavonását a választási év magyarellenes hangulatkeltései közepette. Kelemen Hunor a „ma­gyarországi földvásárlási álgondot” említette, amely miatt „az egyik neves szenátor (Mircea Geoană), aki minden akart lenni életében, államelnöktől NATO-főtitkárig, most hirtelen a nemzetvédelmi tanácsot is sürgősen összehívatná”.
Az EP-választások összeolvasztását az alkotmánymódosítási referendummal a DLP határozottan elutasítja – közölte tegnap Cătălin Predoiu, a párt első alelnöke, aki szerint „Crin Antonescu alkotmányát” mind a román szakemberek, mind a Velencei Bizottság szakemberei elmarasztalták és elutasították, mert jogi szempontból gyenge, és mű­ködésbeli zavarokat okoz, ha a népszavazáson elfogadják. „Nem fogadhatjuk el, hogy ezt a tervezetet az európai ügyekkel együtt tárgyaljuk csak azért, hogy észrevétlenül átmehessen. (…) Crin Antonescu meg­adta magát, azt mondja: készen állok arra, hogy hatáskör nélküli államelnök, bábelnök legyek, virág a SZDP gomb­lyukában, csak jelölt maradhassak” – mondotta Predoiu, hozzátéve: a DLP csak akkor vesz részt az alkotmánymódosító bizottság munkaülésein, ha a téma megvitatását a nulláról kezdik.