múltra tekint vissza a téli kéttusa — sífutás és céllövés —, biatlon, vagy ha így kedvesebb a fülnek, sílövészet.
Az első világbajnokságon csak a férfiak versengtek, és csak két számban — 20 km egyéni és 4x7,5 km váltó —, ma viszont már öt világbajnoki címért küzdenek, mert 1974-ben felvették a világbajnokság műsorába a 10 km-es távot, 1997-ben a 12,5 km-es üldözéses számot, majd 1999-ben a tömegrajtos 15 km-t. A nők 1988-ban kezdték el versenysorozatukat a 7,5 km-es egyéni számmal és a stafétával, ma az üldözéses 10 km, a tömegrajtos 12,5 km és a 15 km-es hosszú táv alkotja a teljes programot.
A legszorgalmasabb bajnoki címgyűjtők: Alekszander Tyihonov (szovjet) 11, Frank Ullrich (német) 10, Frank Rötsch (német) 9 bajnoki cím, a nőknél: Jelena Golovina (szovjet) 8, Poirée-Skjelbreid Liv Grete (norvég) és Uschi Disl (német) 7—7 aranyéremmel.
Február 8—17. között kerül sor Östersundban az idei világbajnokságra. A Világkupa küzdelmei alapján kiegyensúlyozott versenyt ígér, német, norvég, orosz, francia, svéd, ukrán, fehérorosz éremesélyesekkel.
A címvédők: férfiak: 10 km: Ole Einar Björndalen (norvég), 12,5 km: Ole Einar Björndalen, 15 km: Michael Greis (német), 20 km: Raphael Poirée (francia), váltó: Oroszország
nők: 7,5 km: Magdalena Neuner(német), 10 km: Magdalena Neuner, 12,5 km: Andrea Henkel (német), 15 km: Linda Grubben (norvég), váltó: Németország, 4x6 km-es vegyes váltó: Svédország.
A hetvenes években a tekerőpataki György Vilmosnak szurkoltunk, most megtehetjük ezt, valahányszor pályára lép a csíkszeredai Tófalvi Éva. Addig is nézzük a világbajnokságok legszorgalmasabb éremgyűjtőinek élmezőnyét:
Németország 59 52 46
Szovjetunió 54 33 27
Norvégia 41 45 41
Oroszország 19 29 14
Franciaország 15 14 19
Svédország 11 8 18