Rossz a tanügyi törvény
Sürgősen módosítani kellene a tanügyi törvényt, hiszen Romániában az elmúlt huszonnégy évben a pénzhiány jellemezte az ágazatot – véli az Oktatási Szakszervezetek Szövetsége, amely többek közt emiatt fordult nyílt levéllel Victor Ponta kormányfőhöz. A dokumentum szerint az ország bruttó nemzeti össztermékének minimum 6 százalékát kellene az oktatásra fordítani; a pedagógusok az ellen is tiltakoznak, hogy a diákok osztálypénzt gyűjtsenek, és hogy a szülők beleszóljanak az osztály ügyeibe. Továbbá azt is szeretnék, ha törvénnyel szabályoznák a tanügyi alkalmazottak védelmét, ugyanis sok esetben a diákok és szülők erőszakának áldozataivá válnak. A béreket is növelni kellene ahhoz, hogy a tanári szakma vonzóvá váljon – írja a szakszervezet elnöke, Simion Hâncescu.

Új magyar nagykövet
Átadta megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete. A diplomata elmondta: Magyarország kétoldalú kapcsolatai közül talán a romániai a legösszetettebb, mandátuma egyik legfontosabb feladata pedig azzal a történelmi pillanattal függ össze, hogy az itt élő magyarok első ízben vehetnek részt a magyarországi választásokon. Ez az esemény megköveteli a román illetékesek tájékoztatását és a szavazás nemzetközi szabványoknak megfelelő, demokratikus lebonyolítását. Arra a kérdésre, hogy miként lehetne a 2013-as esztendőben kialakult jelképhasználati vita feszült hangulatán túllépni a magyar–román kapcsolatokban, Zákonyi Botond a kölcsönös tájékoztatás szerepét emelte ki, szerinte erre mindkét oldalon megvan a nyitottság. „Kölcsönös elvárás, hogy több információt adjunk egymásnak egymásról, a látogatásokról, a szándékokról, az elképzelésekről. (…) Igazából a román hatóságok saját állampolgáraikkal kerülnek szembe olyan ügyekben, mint a székely zászló vagy az erdélyi magyarnyelv-használat. Magyarország csak azt a feladatát tudja és köteles is teljesíteni, ami az alkotmányból fakad: képviselni a határon túl élő magyarok érdekeit” – magyarázta.

Befutó helyet kér az MPP
Harmadik helyre tart igényt egy közös európai parlamenti jelöltlistán az MPP, amelynek vezetői még január folyamán tárgyalásokat kezdeményeznek az RMDSZ-szel való összefogásról – jelentette be tegnap Bíró Zsolt, az MPP elnöke, aki szerint az RMDSZ nem teheti kockára az erdélyi magyarság európai képviseletét azzal, hogy elzárkózik az össze­fogástól, mert kétséges, hogy átlépi-e még az ötszázalékos küszöböt. Bíró Zsolt emlékeztetett: az MPP az utóbbi két parlamenti választáson letett arról, hogy külön jelöltlista indításával kockáztassa a romániai magyarság bukaresti képviseletét, és hasonló felelősségteljes hozzáállást vár az RMDSZ-től is az EP-választás esetében. Leszögezte: az MPP nem fog „biankó csekket” aláírni az RMDSZ-nek. Tá­mogatottságuk ismeretében Bíró Zsolt természetesnek tekinti, hogy a közös lista első két helyére az RMDSZ jelöljön, de a harmadik helyre az MPP pályázik. Ha az EMNP is csatlakozna, akkor Biró szerint a negyedik helyre jelölhetne, mert a 2012-es önkormányzati választásokon az MPP-nél kevesebb polgármesteri mandátumot szereztek. Az MPP jelöltjét nem nevezte meg, a találkozó szükségességéről azonban már megállapodott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A 2009-es EP-választásokon az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Magyar Összefogás listája – a román választók alacsony részvétele mellett – a leadott voksok kilenc százalékát kapta meg. A listát az előző választáson függetlenként induló Tőkés László, az EMNT elnöke vezette, mellette az RMDSZ két politikusa, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerzett még EP-mandátumot. Az EMNT idén is közös jelöltlistát állítana, élén Tőkés Lászlóval. Romániának 32 helye lesz a május végén megválasztandó Európai Parlamentben.