Mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel ― mondta Sólyom László köztársasági elnök a XII. Csángó Bálon szombaton este Budapesten. A csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges és egyben a legveszélyeztetettebb darabja. A moldvai csángóknak kétségbe vonták és a mai napig kétségbe vonják a magyar mivoltát, és sajnos a katolikus egyház sem áll mellettük ― tette hozzá az államfő.
Rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk ― fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást is, s szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is.
Az idei Csángó Bálon a zenei és a táncos hagyomány időbeli rétegzettségét mutatták be a színpadi műsor keretében. A középkori eredetű kör- és lánctáncok, valamint reneszánsz páros táncok bemutatója mellett balladák és gregorián dallamok is felcsendültek. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Gyimesfelsőlokról, Gyimesközéplokról, Forrófalváról, Klézséből, Pusztinából és Somoskából érkezett hagyományőrzők mellett a programot színesítette az Alföld táncegyüttes, a Borbély Műhely dzsesszzenekar, a Bácsi Gyurka, a Fanfara Complexa, a Mokányos, a Somos, a Szigony, Várnai Dániel és barátai, valamint a Zurgó együttesek fellépése. A színpadi műsor után a táncos lábúak a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg és rophatták a csángómagyar táncokat, Berecz András mesemondó és nótaénekes pedig egy dalt tanított meg a közönségnek.
A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénnyel szerettünk volna alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángómagyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat — mondta a szervezők nevében Nagy Bercel.
A közel 250 000-es moldvai csángómagyarságnak csak töredéke (mintegy hatvanezren) beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásban, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhat. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben ― hívta fel a figyelmet az asszimiláció ellen küzdő népcsoport nehéz helyzetére Nagy Bercel.
Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.
Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök. Az államfő 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak.
2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szep-temberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet.
Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását.
Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. Anyanyelvű misézésükért indított 4000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is; útja során a Vatikánban petíciót adott át. (MTI―L.)
