Az országos átlagnak megfelel a Bod Péter Megyei Könyv­tár látogatottsága, a 7500 körüli könyvtári belépővel ren­delkező személy nagyjából a város tizenhat százalékát teszi ki – ami a könyvtá­ros szempontjából nagyon kevés, külö­nösképp, ha figyelembe vesszük az aktív könyvtárhasználók számát, ami 6700 körül ingadozik. Ezért a könyvtáros elsődleges feladatának az aktív olvasók számának növelését tekinti, magyarázza Szonda Szabolcs igazgató, a megyei könyvtárnál pedig különféle mód­sze­rekkel igyekeznek is a könyv, az olva­sás megszerettetését, tágabb értelemben a kultúra terjesztését minél szélesebb körben elfogadtatni. Alaplehetőségként az állomány állandó fejlesztésével érhetik el ezt, az e célra rendelke­zésükre álló évi nyolcvan-kilencvenezer lejből szerzik be a könyveket és az elektronikus ki­ad­ványokat: magyar és román nyelvű szép­irodalmi és tudományos köteteket, illet­ve a nagy ke­resettségű filmeket, zenei CD-ket, hangoskönyveket is.
Másik lehetőség a kulturális szerve­zőintézményi adottság kihasználása: számos, a könyvhöz, olvasáskultúrához kapcsolódó rendezvény szervezője vagy házigazdája a könyvtár (tavaly ötven rendezvényt szerveztek és húszat befo­gad­tak), e programokon részt vevők azonban jórészt nem könytárhasználók: az ő átirányításuk a rendezvényekről a polcok közé állandó kihívás marad. Er­re egyébként adott a példa, a megyei könyvtár által lebonyolított Biblionet program bevezetése után kimutatható, a vidéki könyvtárak látogatottsága je­lentős mértékben növekedett. Az elő­adások változatosabbá tétele is közönségvonzó, nemcsak a könyves rendezvények, de például a helytörténeti jel­legűek is, és a művészetekhez (irodalom–zene–előadó­mű­vészet) kapcsoló­dóakért különösképp hálás a közönség. Mindezek szellemében folytatja tevékenységét idén is a Bod Péter Megyei Könyvtár, változatlan szervezik a kortárs irodalom fontos alakjaival a közönségtalálkozókat, de ugyan­akkora mérték­ben a helyi, erdélyi szerzők-kiadók bemutatkozását is, a Háromszéki TÉT-esték (Tudás–Élmény–Tapasztalat) egyfajta mindentudás egyeteme, melyre szintúgy vevő a közönség. Nagyon sike­resnek bizonyult a régi hagyományt felelevenítő tavalyi olvasótábor, ennek folytatását hosszú távra tervezik, a könyvtári nyílt nap meg nemcsak szórakoztató, de tanulságos is volt: szintén folytatásra érdemes kezdeményezés. Egyik legérdekesebbnek a Magyar Ol­vasó­társaság népmese napi vándorrendezvényét tartja Szonda Szabolcs, a szep­temberi, idén tizedik konferenciának Há­romszék ad otthont. És természetesen a Gábor Áron Emlékév rendez­vény­soro­zatából is kiveszi részét a könyvtár vetélkedők szervezésével, az októberi konferencia befogadásával, de leg­főkép­pen az egyszemélyes intézmény, De­me­ter Lajos helytörténész tevékenységének a köz rendelkezésére bocsátásával.
Felszereltség terén az idei év nagy terve egy professzionális szkenner beszerzése a könyvtár periodikaállományának digitalizálásához. A Nemere négy évfolyamát már korábban feldolgozták, eléggé kezdetleges technikával, e mun­kát kellene folytatni, de a közelmúlt he­l­yi kiadványai, a Megyei Tükör, a Cuvântul Nou iránt is nagy az érdeklődés.
Az épületfelújítást illetően nem a legjobb évnek bizonyult a tavalyi, a menet­terv szerint be kellett volna fejezni az adminisztratív szárnyat, és a kö­vet­kező épületrészen elkezdeni a munkát, a kulturális minisztérium azonban oly kevés pénzt adott, hogy abból csak az elkezdett munka lezárását lehe­tett kivitelezni, azt is olyképp, hogy a fővál­lalkozó meg­előlegezte a mélyraktár használhatóvá tételét biz­tosító lift beszerzését és felszerelését. Tavaszra ter­vezik ebbe az épü­letrészbe a visszaköltö­zést, és egyelőre nem is remélik újabb munkafront megnyitását. Elkészült viszont idő­közben a könyvtár mögötti, egykori kazánház he­lyére szánt új épület terve, a me­gyei önkormányzat saját befektetés­ként még idén hozzáfog kivitelezéséhez. Ebben multifunkcionális előadó­terem kap he­lyet, és ide költöztetik át a multimédia és művé­szettörténeti részlegeket.