Alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény némely szakaszait a szerb alkotmánybíróság. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke tegnapi szabadkai rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: „Ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem területén is az egy lépés előre, egy lépés hátra gyakorlat érvényesül.”
Az alkotmánybíróság három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A döntés még nem jelent meg a szerbiai közlönyben, azaz nem lépett hatályba, néhány napon belül azonban ez is megtörténik – magyarázta Korhecz.
Elhangzott, hogy a hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket az MNT és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek. „Az én jogértelmezésem szerint erre még az alkotmánybíróságnak sincs joga, hiszen az alkotmány (…) kimondja, hogy egyetlenegy állami szerv sem csökkentheti a kisebbségi jogok elért szintjét” – hangsúlyozta az MNT elnöke. A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezek a rendelkezések elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat érintik, példaként az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jogot említette a politikus. „Itt olyan jogot szüntetett meg az alkotmánybíróság, amely a jogrendszerbe beépült, amely a gyakorlatban is létezett, és amelyet éveken át gyakorolt ez a magyar közösség a törvénnyel összhangban” – részletezte.
Ugyanakkor Korhecz Tamás pozitívan értékelte, hogy az alkotmánybíróság ezzel a pénteken hozott döntésével megerősítette a közvetlenül megválasztott nemzeti tanácsok helyzetét, vagyis kimondta, hogy az országos kisebbségi önkormányzati szervek közhatalmi jogosítványokkal rendelkezhetnek, és átvehetik az oktatási és kulturális közintézmények alapítói jogait. Sikernek értékelte azt is, hogy a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területét teljes mértékben érintetlenül hagyta a testület döntése. „A perszonális autonómiának ezt a formáját az alkotmánybíróság döntése szentesítette” – emelte ki a vajdasági politikus.
Az alkotmánybíróság által most hatályon kívül helyezett pontok más törvényekben részben megtalálhatók, és azokban továbbra is hatályosnak számítanak – hangzott el. A jogszabályok összehangolása a törvényhozók jövőbeni feladata lesz.
Korhecz Tamás kijelentette, hogy a gyakorlatban nagyon kevés változást hoz az alkotmánybíróság döntése. „A perszonális autonómia, a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont, de az ember a pofon után megrázza magát, és folytatja működését. Nem mondom, hogy nem fáj, de működésünket, építkezésünket gyakorlatilag megerősítheti ez a döntés. Azért mondom, hogy megerősítheti, mert most már a jogerősség pecsétje is rajta van ezen a perszonális autonómiarendszeren, ami itt kiépült Szerbiában” – magyarázta az elnök. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy már nincs az a hatóság, amely ezt megkérdőjelezheti.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, némely politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell azt vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés.
